A cél kettős: egyrészt a krónikus betegségek előfordulásának csökkentése, másrészt jelentős állami bevételek generálása olyan időszakban, amikor a globális gazdasági nyomás és az államadósság növekedése egyre nagyobb kihívások elé állítja a nemzetállamokat.
A WHO szerint, ha a javasolt adóemeléseket világszerte bevezetnék, akkor 2035-ig több mint 1000 milliárd dollár többletbevétel keletkezhetne az érintett országok költségvetésében. Ez az összeg akár az egészségügyi rendszerek megerősítésére, a prevenciós programok fejlesztésére és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére is fordítható lenne.
Miért éppen ez a három termékcsoport?
A WHO döntésének hátterében a világszerte egyre gyakoribb krónikus betegségek – különösen a 2-es típusú cukorbetegség, daganatos megbetegedések és a szív-érrendszeri problémák – állnak. A dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás és a cukros üdítők fogyasztása közvetlenül hozzájárul ezen betegségek kialakulásához.
- Dohányzás: A világon évente több mint 8 millió ember hal meg a dohányzással összefüggő betegségek következtében (WHO, 2024).
- Alkoholfogyasztás: Az alkohol évente 3 millió halálesetért felelős, és nemcsak májkárosodást, hanem daganatos és pszichiátriai betegségeket is okozhat.
- Cukros italok: A túlzott cukorfogyasztás elhízáshoz, inzulinrezisztenciához és diabéteszhez vezet, különösen gyermekek és fiatal felnőttek körében. Egy 2022-es Harvard-kutatás szerint napi egyetlen cukros ital elfogyasztása 26%-kal növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét.
Áremelés, mint közegészségügyi eszköz
A gazdasági ösztönzők szerepe kulcsfontosságú a viselkedésformák alakításában. Az adóemelés révén nő a termékek ára, és csökken a kereslet – különösen az árérzékeny csoportok, például a fiatalok vagy az alacsony jövedelmű rétegek körében.
Dél-Afrika például 2018-ban vezette be az ún. cukoradót (Sugar Tax), melynek hatására az üdítők cukortartalma csökkent, és a fogyasztás is visszaesett. Kolumbia szintén sikerrel vezette be az alkoholos italokra vonatkozó extra adókat, amelyekből befolyt összeget oktatásra és egészségügyre fordították. Törökországban a dohánytermékek adóemelése után 15%-kal csökkent a cigarettafogyasztás 5 év alatt.
A WHO hangsúlyozza, hogy a dohánytermékek árának minden 10%-os növekedése kb. 4%-kal csökkenti a fogyasztást a fejlett országokban, míg a fejlődő országokban akár 8%-kal is visszaeshet a kereslet.
Gazdasági nyereség: 1000 milliárd dollár a világ kasszáiban
A WHO becslése szerint az adóemelésekből befolyó többletbevétel elérheti az ezermilliárd dollárt 2035-ig. Ez hatalmas forrást jelenthetne a fejlődő és közepes jövedelmű országok számára, amelyek jelenleg súlyos pénzügyi nyomás alatt állnak.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója szerint:
„Ezek az adók nemcsak egészségesebbé tehetik a lakosságot, hanem stabilabb gazdasági alapot is biztosítanak az országoknak – különösen az egészségügyi rendszerek megerősítéséhez.”
A javaslat szerint például egy közepes jövedelmű országban egy doboz cigaretta vagy egy üveg alkohol ára 4 dollárról akár 10 dollárra is nőhetne 2035-re. Bár ez elsőre sokkolónak hangzik, a WHO szerint ez arányos válasz a jelenlegi egészségügyi válságokra.
A WHO ugyanakkor hangsúlyozza: az adóemeléseket szociálisan igazságos intézkedésekkel kell kiegészíteni – például a rászorulóknak járó kompenzációkkal, prevenciós kampányokkal és egészséges alternatívák támogatásával.
A cikk eredetileg a green.hu felületén jelent meg, szerző: Szendőfi Bori
