Méréseik adatait elemezve azt írták, a nyár középhőmérséklete országosan 22,06 Celsius-fok volt, 1,22 fokkal magasabb az 1991-2020-as évek 20,84 fokos átlagánál.
Mindhárom hónapban melegebb volt a megszokottnál: a június 2,5 fokkal, a július 0,7 fokkal, míg az augusztus 0,5 fokkal haladta meg az 1991-2020-as átlagot. A június a második legmelegebb lett a 20. század eleje óta.
A nyár középhőmérséklete az ország legnagyobb részén síkvidéken 21,5 és 22,5 fok között alakult, de az Alföld középső és déli részén többfelé meghaladta a 23 fokot. 20 fok alatti értékek csak a hegyvidékeken, különösen az Északi-középhegyégben fordultak elő.
Az elemzés szerint az évszak csapadékösszege az előzetes adatok alapján országos átlagban 119,0 milliméter volt, ami az 1991-2020 közötti évek 203,1 milliméteres átlagának csupán 59 százaléka, így ez a nyolcadik legszárazabb nyár volt 1901 óta.
Mindhárom hónap csapadéka elmaradt az átlagtól: júniusban 83 százalékkal, júliusban 15 százalékkal, augusztusban 23 százalékkal hullott kevesebb eső, mint az 1991-2020-as években. Országos átlagban a június a legszárazabb volt a 20. század eleje óta.
A legcsapadékosabb területek az északi határ közelében, a Dunántúl nyugati felén, különösen az északnyugati országrészben voltak, kisebb körzetekben 200 millimétert meghaladó csapadékkal.
Az ország középső és déli részén a 2025-ös nyár rendkívül száraz volt, nagy területen 80 milliméter csapadék sem hullott a három hónap alatt, helyenként az 50 millimétert sem érte el az évszakos csapadékösszeg.
A Balatontól keletre, Baranya vármegye déli részén és a Duna-Tisza közén nagy területen a 2025-ös nyár a legszárazabb nyár volt 1901 óta.
A nyári napok száma - amikor a napi maximumhőmérséklet 25 fok vagy afölötti - országosan 78 volt, miközben az átlag 65 nap.
