A projekt célja, hogy a régió ivóvízellátását hosszú távon fenntarthatóan és gazdaságosan biztosítsák, javuljon a vízminőség, valamint többletvíz érkezzen a térségbe karsztvíz-bázisokból és a Mura folyóból – ismertette Kovács Anita, a projektgazda DRV igazgatási és kommunikációs vezetője. Rámutatott: a tervezési projekt jelentőségét a magas támogatási összeg mellett az is mutatja, hogy a kormány kiemelt beruházássá minősítette, majd nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította.
Czipri András, a DRV megbízott beruházási és fejlesztési osztályvezetője hangsúlyozta, hogy a Balaton térségének ivóvízellátása a DRV kiemelt feladata. Főként az jelent kihívást, hogy zökkenőmentesen kiszolgálják a téli fogyasztást többszörösen felülmúló nyári szezont. Gond van az elöregedett vezetékrendszerekkel is, ami a minőségi mellett mennyiségi problémákat is okoz, növeli az üzemeltetési költséget és érinti az ellátásbiztonságot – jelezte, hozzátéve: átfogó fejlesztések nélkül nem biztosítható teljes körűen a térség ivóvíz-ellátása.
Jelenleg a bakonyi karsztvízforrásból és felszíni vizekből, főként a sérülékeny vízbázisnak számító Balatonból biztosítják a régió ivóvizét, eltérő minőségben.
A tervek szerint a jövőben a tóból végzett költséges felszíni vízkivétel helyett karsztvízbázisok (nyirádi és kincsesbányai) fejlesztésével és bekapcsolásával, illetve a Mura folyó parti szűrésű vizével biztosítanák a térség számára az ivóvizet.
A teljes megvalósításhoz 750 kilométernyi vezetéket kell megépíteni, ami több mint 4800 ingatlant érint.
A projekt tervezési szakasza tavaly lezárult, idén az engedélyek beszerzése a feladat – mondta Czipri András.
Krizsán György fejlesztési főmérnök hangsúlyozta, hogy a tervek nagy műszaki tartalmú fejlesztésről, több százmilliárd forint értékű beruházásról szólnak. Ahhoz, hogy legyen esély a forrás elnyerésére az uniótól, el kellett készíteni a terveket, érvényes engedélyekkel együtt.
A főmérnök szerint a prioritást a Kincsesbánya-rákhegyi vízbázis fejlesztésének kell kapnia, amihez 30 milliárd forint körüli forrásra lenne szükség. Ezután következne a nyirádi ág bővítése, végül a murai ág kiépítése adná meg a térség számára az ellátás teljes biztonságát. A döntéshozókon múlik, hogy lesz-e forrás, és mikor a tervek megvalósításának megkezdéséhez.
Magyarázata szerint a Balatonból történő ivóvízellátást azért kell kiváltani, mert bár a kritériumoknak megfelel, nem ideális a tóból nyert ivóvíz minősége. Nyáron nagyon meleg a víz, magas a szervesanyag-tartalma, és bizonyos biológiai szennyeződéseket is tartalmaz.
Az elmúlt nyárról megjegyezte, helyenként voltak gondok a vízminőséggel, de nem akkorák, hogy el kellett volna rendelni szükség-vízellátást. Hozzáfűzte, hogy a DRV egész éves vízkivétele a Balatonból kevesebb, mint amennyi víz három meleg napon elpárolog a tóból.
