Az állásfoglalásban az áll: a Balaton sekély, széljárta tó, amelyben a vízszint évről évre a csapadékviszonyok, a párolgás és a befolyó vizek mennyiségének függvényében változik. A hosszú távú megfigyelések alapján elmondható, hogy 70 cm alatti vízszintek a korábbi évtizedekben is többször előfordultak – például 2002-ben és főként 2003-ban, amikor is a siófoki vízmérce mindössze 23 cm-t mutatott, mégis kiváló volt a vízminőség ebben az évben, és a nyári szezon is gond nélkül lezajlott.
"Érthető és természetes, hogy a társadalom bizonyos csoportjai – a horgászok, fürdőzők, vitorlázók és turisztikai szereplők – részéről az az elvárás, hogy a Balatonban minél több víz legyen" – fogalmazott Vasas – "Ugyanakkor a tudományos tapasztalat azt mutatja, hogy a tartósan magas vízszint nem feltétlenül kedvez az élővilágnak, sőt, bizonyos körülmények között akár kedvezőtlen hatással is lehet a vízminőségre. A tó nádasai, sekély parti élőhelyei és halállománya számára egy bizonyos mértékű vízszint-ingadozás természetes és egyben szükséges is. Ha a vízszint tartósan magas, akkor a parti zóna élőhelyei fokozatosan leépülhetnek, ami hosszabb távon az ökoszisztéma sokféleségét veszélyezteti."
Az alacsony vízszint nem jelent rossz vízminőséget
A kutatóintézet vezetője rámutat: az alacsony vízállás nem okoz algásodást a tó egészére nézve. Előfordulhat ugyan, hogy a vízszint apadása esetén bizonyos fonalas zöldalgák nagyobb mennyiségben jelenhetnek meg a sekély vizes területeken, főleg a déli parton, ez azonban teljesen veszélytelen jelenség, amelyről már a múlt század első feléből is találhatunk beszámolókat.
Az elmúlt két évtizedben a lebegő algák mennyisége csupán két évben – 2019-ben és 2021-ben – haladta meg az Egészségügyi Világszervezet által szabott határértéket, ez viszont nem függött össze közvetlenül a vízszinttel.
A Balaton vízminőségét sokkal inkább a belső és külső tápanyagterhelés, főként az algák számára hozzáférhető foszfor mennyisége határozza meg.
Nincs ok az aggodalomra, de az odafigyelésre annál inkább
"A klímánk változik; a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok, például a tartós hőhullámok mellett évről évre egyre szélsőségesebb a csapadékeloszlás is. Ezekre a jelenségekre kifejezetten érzékenyen reagálnak az olyan sekély vizes ökoszisztémák, mint amilyen a Balaton is."
"A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet folyamatosan monitorozza a tó állapotát, élővilágát, a döntéshozókat pedig tudományosan megalapozott adatokkal támogatja. Célunk, hogy higgadt, tényeken alapuló kommunikációval segítsük a Balaton jelenéről és jövőjéről szóló párbeszédet.
Éppen ezért le kell szögeznünk: a most tapasztalható alacsony vízszint nem a tó kiszáradását vetíti előre, hanem annak természetes működését jelzi.
Ugyanakkor elsődleges az új éghajlati, hidrológiai és limnológiai jelenségek alapos követése, az okok és következmények tudományos mélységű kutatása. Nagyon sürgősen szükség van a kritikus állapotok esetén adható megoldások elemzésére és azok előkészítésére."
