A mai Városháza épülete nem is olyan régóta szolgálja az önkormányzatot: 1993-ban költöztek ide a Polgármesteri Hivatal irodái. A 19. században innen nem messze, a Rákóczi utcai Matulka-házban működött a városi tanács (az épület ma vendéglátóhelyeknek ad otthont), majd amikor 1875-ben rendezett tanácsú státuszt kapott Veszprém, a város megvásárolta a Mackó-kereszteződésben található Kapuváry-házat. Több mint száz éven át innen irányították a várost, és itt működött a rendszerváltás után létrejött első szabadon választott önkormányzat is.
A ház azonban, amit Kapuváry Antal veszprémi kanonok építtetett 1793-ban, egyre szűkössebbé vált, és a kilencvenes évek elején megérett a döntés: költöztetni kell a Városházát. Az önkormányzat megvásárolta azt az Óváros téri épületet, amit 1898-ban a Káptalani Alapítványi Hivatal részére építettek (itt működtek az alapítvány szociális feladatokat ellátó irodái), majd a második világháborút követően államosították és a járási hivatal részére jelöltek ki.
Három emelet belmagasságú az egykori udvarból kialakított aula
Ma a Városházába lépve az egykori belső udvarból kialakított, három emelet magas aula fogadja a látogatót, melynek falait a testvérvárosok címerei díszítenek – megdobogtatva ezzel a hozzánk érkező delegációk szívét.
Az előcsarnok falait a testvérvárosok címerei díszítik
Az épület legnagyobb helyisége a Kossuth-terem, ahol az önkormányzat rendezvényeit bonyolítják, gyakran ad helyet esküvőknek, és itt rendezik meg a képviselőtestületi üléseket is. A terem az elmúlt években átesett kisebb felújításon: kicserélték a székeket és modernizálták a fogadóterét, Porga Gyula polgármester azonban a szombat délelőtti vezetett bejáráson azt is megjegyezte, hogy egy nagyobb volumenű átépítés is ráférne már a helyiségre – orvosolni kellene például azt, hogy ablakok híján rendkívül gyér fényviszonyok között kell megrendezni az ide szervezett eseményeket.
A Kossuth-terem
A vezetett csoportok beleshettek a polgármesteri irodába is. A helyiséget az épület átvétele, vagyis 1993 óta hárman használták: Dióssy László tizenhárom, Debreczeny János négy éven át, Porga Gyula pedig immár tizenöt éve koptatja itt a parkettát. A szoba berendezését a polgármesterek saját személyiségükhöz igazíthatták – az egyetlen elem, ami az elmúlt harminckét évben végig itt maradt, az Szajkó István egy festménye. Szajkó munkája jelenleg Kondor Béla egy festményével és Györgydeák György rajzaival osztozik a polgármesteri iroda falain.
A polgármesteri iroda
A Kossuth-terem mellett a Városháza két kisebb rendezvényteremmel is rendelkezik, ezek a város korábbi polgármestereinek nevét viselik. A második emeleti tárgyaló a várost leghosszabb ideig, tizennyolc éven át vezető Komjáthy Lászlónak állít emléket, aki nehéz időszakban, 1911 és 1929 között végzett máig ható munkát a település élén. A szomszédos épületben található kis házasságkötő terem pedig elődje, Szeglethy György nevét viseli, aki 1899 és 1910 között töltötte be a tisztséget.
