A téma egyszerre modern, izgalmas és félelmetes, és talán éppen ezért váltotta ki a legnagyobb kíváncsiságot a programsorozat történetében.
Már az előadás elején egy rögtönzött felmérés mutatta meg, mennyire megosztja a közönséget a mesterséges intelligencia kérdése. Abonyi János mosolyogva kérte: „Tegye fel a kezét, aki fél az MI-től!” A kezek fele lendült a magasba. „És most, aki pozitívan tekint rá?” – kérte a folytatást. A másik fele emelkedett. A rektor összefoglalta a pillanat tanulságát:
„Pontosan itt tartunk. A félelem és a kíváncsiság határán. Innen érdemes elindulni.”
Az előadás, amely a „Bölcsesség és technológia találkozása – Útmutató a mesterséges intelligencia alkalmazásához” címet kapta, a tudománytörténet, a technológiai fejlődés és az emberi gondolkodás kapcsolatát tárta fel közérthető módon. A rektor emlékeztetett arra, hogy az emberi faj kezdettől fogva eszközöket alkot, hogy megkönnyítse az életét. Az első kerekek, az írótáblák és a gépek mind azt a célt szolgálták, hogy az ember gyorsabban, hatékonyabban, kényelmesebben dolgozhasson. A mesterséges intelligencia ennek a folyamatnak a legújabb állomása. Már az 1300-as években készültek olyan szerkezetek, amelyek a gondolkodást próbálták modellezni, később megjelentek a mechanikus gépek, majd az 1950-es években elindult a tudományos kutatás, amelynek célja az emberi értelem mintázatainak feltérképezése lett.
„A mesterséges intelligencia fejlődése ma már a jelen kérdése, nem a jövőé” – hangsúlyozta a rektor. „A gépi tanulás, a nyelvi modellek és az adattudomány robbanásszerű terjedése új korszakot nyitott, amelyben az embernek felelősen kell megtalálnia a helyét.”
Abonyi János arra biztatta a hallgatókat, hogy nyitottan, kíváncsian közelítsenek az új eszközökhöz. Véleménye szerint a mesterséges intelligencia nem valami távoli, rideg rendszer, hanem a mindennapok hasznos segítője, amely képes fordítani, szöveget összefoglalni, megmagyarázni egy digitális beállítást vagy segíteni egy új ismeret elsajátítását. Élő példákon keresztül mutatta be, hogyan lehet a ChatGPT-hez hasonló alkalmazásokkal kommunikálni, nyelvet gyakorolni vagy akár személyre szabott tanácsokat kérni. A közönség kíváncsian figyelte, ahogy a rektor beszélgetett a képernyőn megjelenő MI-vel, majd így foglalta össze:
„A mesterséges intelligencia használatának legjobb módja az, ha kipróbáljuk. Hibázni szabad, tanulni kötelező.”
A rektor több gyakorlati példát is hozott arra, miként illeszthető be az MI az idősebb korosztály életébe. Arra biztatta a nyugdíjasokat, hogy használják tanulásra, hiszen a nyelvi modellek segítségével idegen nyelvek tanulása könnyebbé válik, a világirodalom vagy a történelem iránti érdeklődés pedig új lendületet kaphat. Az egészségmegőrzés területén is rengeteg lehetőség rejlik: az okosórák és alkalmazások figyelik az alvást, a pulzust, a mozgást, és visszajelzést adnak arról, hogyan érdemes alakítani a napi rutint. A rektor ugyanakkor óvatosságra is intett:
„Az MI nem tévedhetetlen, ezért minden információt érdemes ellenőrizni, és emberi megfontolás alapján dönteni.”
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia kreatív célokra is alkalmas: lehet vele verset írni, képet szerkeszteni, levelet fogalmazni. Ezek az élmények nemcsak a technológiát hozzák közelebb, hanem szellemi frissességet is adnak.
Az előadás második felében Abonyi János a felelősség kérdésére tért rá. Felidézte, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése új etikai és gazdasági dilemmákat vet fel. Miként alakul a munkához való viszony? Hogyan marad meg az emberi döntés szabadsága? A gépeknek nincs értékrendjük, nincsenek erkölcsi iránytűik, ezért az ember feladata, hogy a technológiát a helyes célok felé terelje. A rektor kiemelte:
„A mesterséges intelligencia nem rendelkezik lelkiismerettel. Nekünk kell kijelölni az irányt, és biztosítani, hogy a technológia az ember javát szolgálja.”
A környezeti vonatkozások sem maradtak ki. A világ adatközpontjai ma már akkora energiafelhasználással működnek, mint egy közepes ország. A szakértők szerint 2030-ra ez az érték megduplázódhat, ami új kihívásokat hoz az energiahatékonyság területén. Abonyi János szerint a mesterséges intelligencia jövőjét a fenntarthatósággal együtt kell értelmezni: „A fejlődés csak akkor jelent valódi előrelépést, ha közben vigyázunk a bolygóra és egymásra is.”
A hallgatóság figyelme feszült és lelkes volt. Sokan jegyzeteltek, mások halkan helyeseltek, amikor a rektor a tanulás öröméről beszélt. Az előadás végén közös alkotásra hívták a résztvevőket: kilenc csoportban verseket írtak a Nyugdíjas Szabadegyetem élményeiről. A szervezők szerint ilyen sokan még soha nem vettek részt a programon, ami azt mutatja, hogy a tudásvágy életkortól függetlenül élő erő.
A Pannon Egyetem Nyugdíjas Szabadegyeteme ezzel az előadással új szintre emelte az időskori tanulás fogalmát. A mesterséges intelligencia témája rávilágított, hogy a tanulás, a kíváncsiság és a fejlődés vágya nem életkor kérdése. Abonyi János szavaival élve: „A technológia attól válik emberivé, ha felelősen élünk vele.”
A mesterséges intelligencia nem varázslat és nem rejtély. Olyan digitális eszköz, amely beszélget, magyaráz, fordít, és képes segíteni a mindennapokban. A használata egyszerűbb, mint gondolnánk — de a tudatosság elengedhetetlen.
1. Hogyan érdemes kipróbálni a ChatGPT-t?
- A https://chat.openai.com oldalon bárki létrehozhat ingyenes fiókot.
- Bejelentkezés után egy üres ablak fogad, ahová kérdéseket, kéréseket lehet beírni, magyar nyelven is.
- Érdemes pontosan megfogalmazni, mit szeretnénk: például „Írj rövid összefoglalót erről a szövegről." „Fordítsd le ezt angolra.” „Fogalmazd át ezt a levelet udvariasabban.” „Magyarázd el, hogyan működik a vérnyomásmérés.”
- A válaszokat mindig kritikusan érdemes olvasni, és ha valami gyanús vagy pontatlan, kérjünk tisztázást: „Biztosan helyes ez?” „Melyik forrásból származik ez az információ?”
2. Mire használható a mesterséges intelligencia a mindennapokban?
- Nyelvtanulásra: kérhetjük, hogy beszélgessen velünk egy adott témáról, javítsa ki a hibákat, és magyarázza el, mit miért javított.
- Levelezéshez és hivatalos ügyekhez: segít udvarias megfogalmazásokat találni, vagy érthetően összefoglalni egy hivatalos levelet.
- Egészségmegőrzéshez: segíthet életmódbeli tanácsok megértésében, de az orvost nem helyettesíti.
- Utazáshoz, programtervezéshez: útvonalakat, látnivalókat, éttermeket tud ajánlani.
- Kreatív feladatokhoz: lehet vele verset, receptet, meseötletet, kvízkérdést vagy születésnapi köszöntőt íratni.
3. Mire kell figyelni a biztonság érdekében?
- Személyes adatot soha ne írjunk be.
- Ne osszunk meg címet, telefonszámot, jelszót, hivatalos iratot vagy egészségügyi leletet.
- Több forrásból érdemes tájékozódni.
- Ha az MI például egy egészségügyi információt ad, nézzünk utána megbízható honlapokon is.
- A mesterséges intelligencia nem tévedhetetlen.
- Néha pontatlanul vagy leegyszerűsítve fogalmaz. A legjobb, ha beszélgető partnerként kezeljük, nem tekintélyként.
4. Kis trükkök, amiket érdemes megjegyezni
- Ha valamit túl bonyolultan magyaráz, írjuk be: „Mondd el egyszerűbben.”
- Ha túl hosszú választ ad, kérjük: „Fogalmazd meg rövidebben.”
- Ha nem értjük, mire gondol, mondjuk: „Adj példát.”
- Ha tetszik a válasz, elmenthetjük, kinyomtathatjuk vagy átfogalmazhatjuk saját szavaival.
5. Az aranyszabály
A mesterséges intelligencia annyit ér, amennyit az ember belevisz. Ha kérdezünk, gondolkodunk, és felelősen használjuk, segíteni fog. Ha kritikátlanul elfogadjuk, félrevezethet.
