A Földet védő ózonréteg nem vékonyodik tovább, és nagyrészt regenerálódhat a XXI. század közepére, köszönhetően az ártalmas vegyi anyagok betiltásának. Az ENSZ tudósainak csütörtöki beszámolója szerint az ózonréteg védelméről szóló 1987-es egyezmény - amely kiiktatta a hűtőknél és az aeroszolos spraykben használ CFC-gázokat - sikeresnek bizonyult.
Az ózonréteg természetes szűrőként óv a Nap káros ultraviola sugárzásától, ezáltal pedig a leégéstől, a hályog kialakulásától és a bőrráktól, de gátolja a növényvilág roncsolódását is - emlékeztettek. Tudósok várakozása szerint a sztratoszférában lévő ózonréteg 2045 és 2060 között, vagyis a korábban becsültnél árnyalatnyival korábban nyeri vissza 1980-as szintjét.
Az ózonkoncentráció területi eloszlása a déli sarkvidéki térségben 2010. szeptember 12-én (NASA)
Megfigyelések a múlt század hetvenes éveiben rögzítették először az ózonréteg elvékonyodását, az aggodalmak a nyolcvanas években hágtak a tetőpontra, amikor rájöttek, a CFC-gázok okozzák a bajt. A montreali egyezményhez végül 196 ország csatlakozott.
A szerződés megóvott bennünket az ózon fogyatkozásától az utóbbi évtizedekben - hangsúlyozta a meteorológiai világszervezet kutatási vezetője. "Az ózon - beleértve a sarkvidékeket is - nem fogyatkozik tovább, de még nem is hízik" - jegyezte meg Len Barrie.
A Déli-sarknál megfigyelt "ózonlyuk" - amelynek mérete változó, épp ezért alapos megfigyelés alatt tartják - azonban még tovább megmaradhat, és talán az éghajlatváltozás is súlyosbíthatja állapotát.
Barrie az ózon csütörtöki világnapja alkalmából beszámolt arról, hogy a szakemberek kutatják az összetett kölcsönhatásokat az ózonréteg fogyatkozása és a globális felmelegedés között. Az üvegházgázok között nyilvántartott CFS-gázok kizárása "alapvető hozzájárulást jelentettek az éghajlatváltozás csökkentésében", évente 10 gigatonna kibocsátást spóroltak meg - állapították meg jelentésükben az ENSZ tudósai.
Ugyanakkor az ózonrétegre káros vegyi anyagok kiváltására használt HCFC- és HFC-gázok szintén üvegházhatásúnak minősülnek. A HFC-csoportba tartozó anyagok 14 ezerszer erősebbek a szén-dioxidnál, amelyre a legtöbb figyelem hárul az éghajlatváltozás elleni nemzetközi küzdelemben. Az ENSZ ügynökségei szerint a HFC-kibocsátás ráadásul évente nyolc százalékkal bővül, ez azt jelenti, hogy a felmelegedés elleni küzdelem újabb lehetséges frontján kell síkra szállni - vélekedtek a szakemberek.
