Dr. Kovács Zoltán a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának alapító dékánja volt 2003 és 2007 között, majd második dékáni ciklusát 2015 és 2018 között töltötte. Folyamatosan fejlődő, nyitott és népszerű kart épített, valamint megalapozta annak ipari és középiskolai kapcsolatrendszerét. Kollégái és hallgatói szemében egy nyitott, technikai újdonságokat szívesen alkalmazó, hihetetlen szakmai tudással és türelemmel bíró egyetemi tanár, akinek tanítványai jelenleg már hazai és nemzetközi szinten is elismert menedzserek és vezetők. Kutatásainak középpontjában a lean menedzsment, a termelésmenedzsment és a logisztika állnak, hazai és nemzetközi beágyazottsága mindig támogatta a Gazdaságtudományi Kar tudományos elismertségét. Tudását a partnerség, a vállalatok és a gazdaság szolgálatába állította.
Dr. Kovács Zoltán
A díjat az egyetem aulájában csütörtökön, a magyar tudomány napja alkalmából megrendezett ünnepségen vehette át.
Az összejövetelen Abonyi János rektor mondott beszédet, melynek gondolatmenetét az idén kétszáz éves Magyar Tudományos Akadémia kommunikációs kampányának három hívószavára – értelem, bizalom, tudomány – fűzte fel. Abonyi szerint ez a három szó, amit Veszprémben egy tízemeletes ház falán óriásplakátként is láthatunk, azt üzeni: a tudomány nem távoli elérhetetlen magasságokban rejtőzik, hanem itt van az utcán, a városban, a VEAB-ban és az egyetemen is. “Eredményeink bizonyítják, hogy Veszprém is lehet a tudományos kiválóság és innováció központja” – fogalmazott a rektor. Kiemelte: a tudomány és értelem művelése mindannyiunk közös felelőssége.
dr. Abonyi János
A bizalommal kapcsolatban kifejtette: bíznunk kell abban, hogy a tudomány képes az önreflexióra és paradigmaváltásra, képest azt mondani: tévedtünk, tanultunk belőle, már jobban értjük a világot. Ez a beismerés nem a gyengeség jele, hanem a tudomány alapvető működése.
“Az értelem több, mint a tények és adatok összessége. A bizalom nem naív hiszékenység. A tudomány nem kész termék a piacon, hanem folyamat, amiben emberek és gépek közösen kutatnak.”
Az ünnepségen szintén felszólalt Kollár László Péter, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Beszéde első felében a nyelv és tudomány kapcsolatáról fejtette ki nézeteit, hiszen az MTA alapításakor a nyelv megmaradását tekintették a tudományos élet egyik fő, nemzetstratégiai jelentőségű feladatának. Ezt teljesítette az Akadémia, amelynek az elmúlt kétszáz év legkiemelkedőbb költői szinte mind tagjai voltak, mára pedig a hangsúlyok eltolódtak.
Kollár László Péter
Beszéde második felében Kollár a tudományt ért támadásokról szólt: mint mondta, sokan méltatlan, légből kapott és káros támadásokkal igyekeznek rombolni a tudomány hitelességét. Megjegyezte, hogy a sajtóban megjelent lejárató cikkek ellenére az Akadémia iránti társadalmi bizalom töretlen, ennek megőrzése mind a tudósok, mind a társadalom, mind az újságírók felelőssége.
A tudomány napi ünnepségen gazdára találtak az Év Kutatója díjak, phd doktorokat avattak, valamint ösztöndíjakat adtak át.
