„Az érseki palotában a főpásztor lakrészét szabályozott rend szerint alakították ki a 18. században: az első helyen a magánkápolna állt, ám azt a könyvtár követte, hiszen a püspököknek mindig is feladatuk volt, hogy a legújabb, legértékesebb, a különböző tudományágakról szóló könyveket összegyűjtsék. Nagyon érdekes gyűjteményről van szó, amelyet örömmel mutatunk meg” – mondta dr. Udvardy György veszprémi érsek a több mint 2200 kötetből álló Koller-könyvtárról.
Fotó: Nagy Lajos
A veszprémi érseki palota északi szárnyában lévő barokk helyiséget a várnegyed megújításának részeként restaurálta a Veszprémi főegyházmegye, a kötetek nemrég kerültek vissza a polcokra. A több száz éves könyvritkaságok és a bútorzat védelme érdekében fontos, hogy a hőmérsékletet és a páratartalmat megadott szinten tartsák a helyiségben, ezért azt csak kiemelt alkalmakon nyitják meg a látogatók előtt. A magyar kultúra napjához kapcsolódóan, a jeles dátumot követően január 24-én, 11:30-kor azonban vezetett séta indul, amelyen az érseki palota látogatható terein kívül a különleges könyvtárszoba múltját és kincseit is megismerhetik az érdeklődők dr. Karlinszky Balázs, a Veszprémi Érseki Könyvtár és Levéltár igazgatójának vezetésével.
Ezen a napon más programok is várják a veszprémi várnegyedbe érkezőket. A látogatók 10 és 18 óra között megtekinthetik a Biró-Giczey-házat és kiállításait, valamint részt vehetnek a Szent Mihály-főszékesegyház terein (beleértve a megújult altemplomon is) végigkalauzoló, 14 órakor induló sétán, 16 órától pedig az érseki palotát és a Gizella-kápolnát csodálhatják meg egy vezetett séta keretében.
Fotó: Nagy Lajos
Egy 1550-ből származó díszes Bibliát is őriz a Koller-könyvtár
Az érseki palotát építtető Koller Ignác műveltségéről és könyvszeretetéről árulkodik, hogy a könyvtárnak otthont adó helyiség közvetlenül a főpásztori lakrész és a püspöki magánkápolna között kapott helyet. A polcokon sorakozó 2225 kötet közül 708 Koller Ignácé, 58 Padányi Biró Mártoné volt, több könyv pedig az 1777-ben püspökké szentelt Bajzáth József, valamint a főpásztori székben őt követő Rosos Pál Sándor gyűjteményéből származik.
„A Koller-könyvtár gyűjteménye főként 16–18. századi kötetekből áll, ám 19. század elejéről származó könyvsorozatokat is találhatunk a polcokon. Félszáz antikva, vagyis 1500–1600 között nyomtatott kötet is része a könyvtári állománynak, amelyek közül a legrégebbi 1502-es” – mondta dr. Karlinszky Balázs.
Fotó: Nagy Lajos
A könyvtárszoba egyik legértékesebb darabja egy 1550-es, díszes lyoni Biblia, de különleges az az 1574-es metszetgyűjtemény is, amely antik és humanista írók, tudósok síremlékét – többek között Janus Pannoniusét – mutatja be, akinek egy epigrammája is szerepel a kötetben.
Ma is megcsodálhatjuk az eredeti berendezést
A Koller-könyvtár azonban nem csupán a könyvritkaságok miatt egyedülálló: ez az érseki palota egyik érintetlen része, amelyet az elmúlt 250 évben egyszer sem alakítottak át. A bejárat fölött Koller Ignác portréja látható, amelyet Franz Anton Palko osztrák festőművész készített. A könyvtár dísze a terem eredeti, 18. századi aranyozott hársfa csillárja, amelyet soha nem alakítottak át elektromos rendszerűre, a történeti kialakítás megőrzésére törekedtek.
Az értékes, több mint két és fél évszázados berendezést a farestaurátorok az elmúlt időszakban aprólékos munkával újítottak meg: restaurálták a mennyezetig érő impozáns polcrendszert, a faburkolatot, a belső ablakszárnyakat és -tokokat, valamint a könyvtárszoba parkettáját és bútorait is, így a látogatók ma már eredeti pompájában csodálhatják meg a Koller-könyvtárat.
