Az OBH tájékoztatása szerint a választás kitűzésének napján, január 13-án összesen 168 jogerősen bejegyzett párt szerepelt a civil szervezetek nyilvántartásában. Tavaly 15 pártot jegyeztek be jogerősen, idén azonban eddig egyet sem. A 2022-es országgyűlési választás óta 43 új párt alakult, miközben 83-at töröltek a nyilvántartásból.
Több esetben előfordult, hogy az érintett szervezet maga kezdeményezte: párt helyett egyesületi formában folytassa tevékenységét. Ezeket formálisan nem törölték, ugyanakkor már nem szerepelnek a pártok nyilvántartásában. Az ügyészség is indítványozhatja egy párt egyesületté minősítését, amennyiben az két egymást követő országgyűlési választáson nem állít jelöltet.
A 2022-es választást megelőző négy évben még 172 pártot jegyeztek be a bíróságok, a 2014–2018 közötti időszakban 116-ot, míg 2010 és 2014 között 51 új párt alakult.
Bár az 1990-es évek elején létrejött pártok többsége mára megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint közülük hat még mindig működik. A jelenlegi parlamenti pártok közül a Magyar Szocialista Pártot 1989 novemberében, a Kereszténydemokrata Néppártot 1989 decemberében, a Fiatal Demokraták Szövetségét – mai nevén Fidesz–Magyar Polgári Szövetség – pedig 1990 februárjában jegyezték be.
Az 1995 előtt alapított és ma is működő pártok közé tartozik a Magyar Környezetvédők Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, amelyek 1989-ben alakultak, valamint az 1990-ben létrejött Magyar Munkáspárt. A rendszerváltás idején alapított Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt jelenleg felszámolás alatt áll. Az 1993-ban bejegyzett Magyar Igazság és Élet Pártja megszűnt, bár a nyilvántartásban ma is szerepel egy azonos nevű párt, amelyet 2021 nyarán alapítottak.
A választáson való indulás nemcsak a parlamentbe jutás esélye miatt kulcsfontosságú a pártok számára. A jogszabályok értelmében a pártként bejegyzett szervezetek csak akkor működhetnek tovább pártként, ha jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra. Az 1989. évi törvény szerint ugyanis a bíróság az ügyészség indítványára megállapíthatja egy párt működésének megszűnését, ha az egymást követő két országgyűlési választáson nem állít jelöltet – azzal, hogy egyesületi formában tovább működhet.
