A kérdés elsőre talán furcsának tűnhet, azonban a szakértők szerint egyre fontosabbá válik. A digitális világ fejlődése ugyanis jóval gyorsabb, mint a jogi szabályozásé, ezért a digitális hagyaték ma még sok szempontból szürke zónának számít. A digitális hagyaték lényegében minden olyan digitális adatot és eszközt magában foglal, amely egy személyhez kapcsolódik. Ide tartozhatnak a közösségi média profilok, e-mail fiókok, online előfizetések, felhőben tárolt fényképek és videók, digitális dokumentumok, online játékfiókok, valamint a kriptovaluták és egyéb digitális pénzügyi eszközök is. A probléma az, hogy ezek jelentős része a jelenlegi magyar szabályozás szerint nem minősül klasszikus értelemben vett vagyontárgynak, annak ellenére sem, hogy akár komoly értéket képviselhet. Emiatt sok esetben nem automatikusan kerülnek bele a hagyatéki vagyonba.
Ki férhet hozzá a digitális adatainkhoz?
Sokan azt gondolják, hogy haláluk után a hozzátartozóik egyszerűen beléphetnek a közösségi média profiljaikba vagy e-mail fiókjaikba. A valóság azonban ennél jóval bonyolultabb. A legtöbb online szolgáltató saját felhasználási feltételek alapján működik, amelyek gyakran korlátozzák, hogy a felhasználó másnak átadhassa a hozzáférési adatait. Egyes esetekben a szolgáltatók csak hosszadalmas igazolási folyamat után adnak korlátozott hozzáférést a családtagoknak, máshol pedig egyáltalán nem biztosítanak teljes hozzáférést az elhunyt adataihoz.
Jó példa erre a közösségi média. Egy Facebook-profil például emlékoldallá alakítható, de ehhez általában hivatalos dokumentumokra és külön ügyintézésre van szükség. Addig a profil akár továbbra is aktívnak tűnhet, születésnapi emlékeztetőket küldhet vagy ismerősajánlásokat jeleníthet meg. A digitális örökség nem csupán érzelmi kérdés. Sok esetben komoly pénzügyi érték is kapcsolódhat hozzá. Világszerte hatalmas összegek ragadhatnak bent olyan kriptotárcákban, amelyekhez az örökösök nem ismerik a hozzáférési adatokat. Elég egy elveszett jelszó vagy egy sérült adathordozó, és akár milliós vagy milliárdos értékű digitális vagyon válhat örökre elérhetetlenné. Hasonló problémát jelenthetnek az online játékfiókok, digitális gyűjtemények vagy akár a felhőben tárolt dokumentumok is. Sok család csak egy haláleset után szembesül azzal, hogy nem fér hozzá fontos fényképekhez, előfizetésekhez vagy akár pénzügyi információkhoz.
Mi marad utánunk digitális lábnyomként?
Valójában szinte minden. A közösségi oldalakon közzétett bejegyzések, fényképek, kommentek, videók, az internetes keresések, az online vásárlások nyomai, a felhőben tárolt fájlok vagy akár a streaming szolgáltatások előzményei is egyfajta digitális lenyomatot alkotnak rólunk. Ezekből ma már sok esetben egy ember teljes élettörténete részben rekonstruálható lenne. Miközben a korábbi generációktól legfeljebb néhány fénykép, levél vagy családi videó maradt fenn, addig a jelenlegi generációk után több ezer fotó, több százezer üzenet és akár évtizedekre visszamenő digitális aktivitás is megőrződhet.
Egyre fontosabb, hogy az emberek ne csak a hagyományos vagyonukról rendelkezzenek, hanem digitális örökségükről is. Erre akár végrendeletben is lehetőség van, azonban ez fokozott körültekintést igényel, hiszen a különböző szolgáltatók eltérő szabályokat alkalmaznak. Érdemes lehet előre összeírni azokat a digitális szolgáltatásokat, előfizetéseket és fiókokat, amelyek fontosak lehetnek a hozzátartozók számára, valamint átgondolni azt is, ki és milyen hozzáférést kaphasson ezekhez.
