Nem mindig az autó „üti el” a vadat
A vadgázolásról a legtöbben azt gondolják, hogy az autó ütközik egy állattal, de sokszor a nagy testű szarvasok nemcsak az úttesten áthaladva jelentenek veszélyt, hanem előfordulhat, hogy egyszerűen oldalról rohannak neki egy járműnek. Egy több száz kilogrammos állat ilyenkor óriási erővel csapódik az autónak, és jelentős károkat okozhat úgy is, hogy a sofőr nem is hibázik és reagálni sincs ideje.
A kockázatot tovább növeli, hogy a vadállatok viselkedése gyakran teljesen kiszámíthatatlan. Ha egy őz átfut az úton, a járművezetők sokszor megkönnyebbülnek, pedig a szakértők szerint éppen ilyenkor indokolt a fokozott figyelem. A vadak ugyanis rendszerint csoportosan közlekednek, ezért az első állatot néhány másodpercen belül követheti egy újabb, akár egy második vagy harmadik is.
Mit tegyünk, ha elütünk egy vadat?
A legfontosabb szabály: soha ne hajtsunk tovább.
Vadgázolás esetén biztonságosan meg kell állni, be kell kapcsolni a vészvillogót, fel kell venni a láthatósági mellényt, és ki kell helyezni az elakadásjelző háromszöget. Ezután értesíteni kell a rendőrséget, valamint a terület illetékes vadászatra jogosult szervezetét. A helyszínen érdemes fényképeket készíteni az autóról, az útszakaszról és a körülményekről is, mert ezek később fontos bizonyítékok lehetnek.
A sérült állathoz nem szabad közel menni. Egy sebesült vaddisznó vagy szarvas rendkívül veszélyes lehet, még akkor is, ha első pillantásra mozdulatlannak tűnik.
Ki fizeti a kárt?
Ez a kérdés szinte minden vadgázolás után felmerül.
A szabályozás az elmúlt években jelentősen megváltozott. Ma már általában nem automatikusan a vadásztársaság felel a keletkezett kárért. A sofőr csak akkor követelhet sikeresen kártérítést, ha bizonyítani tudja, hogy a vadásztársaság vagy más érintett fél mulasztása vezetett a balesethez. Sőt, bizonyos esetekben a vadásztársaság akár a vad eszmei értékének megtérítését is követelheti.
Mikor a legnagyobb a veszély?
A vadbalesetek nem csupán éjszaka történnek. Bár a szürkület és a hajnal kiemelten veszélyes időszak, a párzási időszakban a szarvasok és őzek nappal is gyakrabban mozognak.
A szakemberek szerint a „Vadveszély” tábla nem egyszerű figyelmeztetés, hanem valós kockázatra utal. Azokon a szakaszokon, ahol ilyen jelzés található, különösen fontos a sebesség csökkentése és az út menti növényzet folyamatos figyelése.
Mivel Veszprém vármegyében szinte nincs olyan hét, hogy ne történjen őzzel, szarvassal vagy vaddisznóval kapcsolatos közúti baleset, a rendőrség külön vadtérképet is készített a legveszélyesebb útszakaszokról, mivel a probléma évről évre egyre jelentősebb. Ezt az alábbi linken érhetik el. https://csatlakozzteis.hu/vadterkep/
