A lista összeállításánál most is figyelembe vették többek között az intézmények akadémiai elismertséget, a munkáltatói megítélését, a kutatások idézettségét, az oktatók és hallgatók arányát, a nemzetközi oktatók és hallgatók jelenlétét, a nemzetközi kutatási kapcsolatokat, a diplomások elhelyezkedési mutatóit és a fenntarthatóságot is.
Az ELTE végzett az élen
Az idei rangsor egyik legfontosabb változása, hogy a QS-rangsorban ismét az Eötvös Loránd Tudományegyetem lett Magyarország legjobb egyeteme még úgy is, hogy az 584. helyről az 595. helyre csúszott vissza. Ezzel pedig megelőzte a tavalyi első Debreceni Egyetemet, mely a 2026-os 563. hely után 2027-ben a 600. helyen végzett.
A képzeletbeli dobogó harmadik fokára idén is a Szegedi Tudományegyetem állhatott fel, amely a 597. helyről a 633. helyre esett vissza.
A magyar egyetemek így szerepeltek a 2027-es QS-rangsorban:
- 595.hely - Eötvös Loránd Tudományegyetem (2026-ban 584. hely)
- 600.hely - Debreceni Egyetem (2026-ban 563. hely)
- 633.hely - Szegedi Tudományegyetem (2026-ban 597.hely)
- 751-760.hely - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (2026-ban 711-720.hely)
- 791-800.hely - Pécsi Tudományegyetem (2026-ban 741-750.hely)
- 1001-1200.hely - Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (2026-ban 1001-1200.hely)
- 1001-1200.hely - Széchenyi István Egyetem (2026-ban 1001-1200.hely)
- 1001-1200.hely - Óbudai Egyetem (2026-ban 1001-1200.hely)
- 1001-1200. hely - Pannon Egyetem (2026-ban 1201-1400.hely)
- 1401+. hely - Miskolci Egyetem (2026-ban 1201-1400.hely)
A legnagyobb előrelépést a Pannon Egyetem érte el, amely a 1201-1400-as kategóriából feljebb lépett az 1001-1200 közötti sávba. Ezzel ez az intézmény lett az egyetlen magyar egyetem, amely javítani tudott a pozícióján tavalyhoz képest.
Miben erősek a magyar egyetemek?
A QS elemzése szerint a magyar egyetemek legnagyobb erőssége továbbra is a nemzetközi kutatási kapcsolatok.
Ebben a mutatóban:
- az ELTE a 293. helyen áll,
- a Szegedi Tudományegyetem a 432. helyen,
- a Debreceni Egyetem pedig a 439. helyen szerepel.
A munkaadói megítélés kategóriában, amely azt vizsgálja, hogy a vállalatok és munkaadók mennyire tartják értékesnek az adott intézmények diplomáit, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem végzett a legelőkelőbb helyen a magyar intézmények közül (326. helyen), ezt követi a Széchenyi István Egyetem a 406., valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 459. helyen.
A diplomások elhelyezkedési esélyeit vizsgáló mutatóban pedig az ELTE bizonyult a legjobbnak, ugyanis a 239. helyezést érte el.
A nemzetközi hallgatók arányát vizsgáló kategóriában két egyetem is bejutott a top 300-ba: a Pécsi Tudományegyetem a 245., a Debreceni Egyetem pedig a 268. helyet érte el. Ugyanakkor ebben a mutatóban könyvelhette el a magyar felsőoktatás a legnagyobb visszaesést, hiszen az intézmények 60%-a rontott a helyezésén.
Ezek a legnagyobb problémák
A rangsorolt magyar egyetemek a leggyengébben a kutatási hatás és az akadémiai elismertség kategóriában szerepeltek. Ez utóbbiban a hazai felsőoktatási intézmények fele rontott, és mindössze egyetlen intézmény, az ELTE jutott be a globálisan a top 500-ba. Ugyanez tükröződik az idézettségi mutatóban is, hiszen egyetlen magyar intézmény sem fért be a legjobb 600-ba. Arról nem beszélve, hogy a nemzetközi oktatók tekintetében egyetlen magyar egyetem sem került be a világ legjobb 800 intézménye közé.
