Vitézy Dávid posztjában emlékeztetett: az elmúlt csaknem húsz évben a 30-as, Budapestről Nagykanizsa és Zágráb felé vezető fővonal több szakaszát uniós segítséggel átépítették Kelenföld és Balatonszentgyörgy között, a Balaton partján pedig néhol szakaszosan második vágányt is fektettek. Ezekből a projektekből azonban kimaradt a Székesfehérvár és Balaton közötti szakasz, ennek pótlása indulhat el.
A most, első körben a részletes tervezéssel induló beruházás keretében második vágányt készítenek elő Szabadbattyán és Lepsény között, ezen felül akadálymentes peronok tervei is elkészülnek a Polgárdi-Tekerespuszta megállóhelyen és a Kiscséripuszta állomáson.
A projekt része lesz az ETCS 2-es szintű vonatbefolyásoló rendszer kiépítése is Székesfehérvár és Lepsény között, ez ugyanis feltétele a 160 km/órás sebességnek.
Önmagában ezen a szakaszon csak néhány perc időnyereség érhető el az emelt sebességgel, de ha Nagytéténytől Lepsényig szinte végig 160-nal közlekedhetnek majd a vonatok, az már érdemi menetidő-csökkenést eredményez - mutatott rá a miniszter.
Vitézy Dávid kiemelte azonban: az igazi nyereség az lesz, hogy a kétvágányú pályán stabilabb lehet a menetrend, valamelyest nő a pályakapacitás is, több vonat közlekedhet Siófokra, hiszen összességében rövidebb lesz a zavarérzékeny, egyvágányú pályaszakasz, ami ma a kapacitás legfőbb korlátja a balatoni vonalon.
Külön tervezési munka részeként, de rövidesen megkezdődik egy rövid, új vasúti átkötés előkészítése is Lepsénytől Balatonakarattya felé, így a Balaton északi partja is érezhetően gyorsabban lesz elérhető, mint a mostani, csupán 80 km/órával járható, kanyargós nyomvonalon. Így az északi és déli partra tartó vonatok közösen használhatják majd a 160 km/h sebességre tervezett új pályát Lepsényig, ez pedig lényegesen rövidíti majd a déli és északi part közötti vasúti utazások időigényét is.
A miniszter kiemelte, hogy egy ilyen tervezési munka megkezdésétől az építkezés befejezéséig ma átlagosan 7 év telik el akkor is, ha közben nincs semmilyen leállás.
