Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Késéltánc a Dunán: Mi történik, ha leáll Paks?

2026. augusztus 6. 13:10
Mártha Imre, az MVM Zrt. egykori vezérigazgatója ATV-n Rónai Egonnak adott interjújában vázolta fel a Paksi Atomerőmű előtt álló példátlan technológiai kihívásokat. A szakember, aki korábban éveken át felelt a hazai energetikai fejlesztésekért és a paksi blokkok működéséért, arra figyelmeztet: az erőmű olyan üzemállapotban van, amelyre eredetileg nem tervezték. Kövesse a Vehirt a Google keresőben Válassza kedvenc forrásának, és előrébb kerülnek a híreink Beállítom

Az atomerőmű nem villanykapcsoló

A szakértő az interjúban hangsúlyozta, hogy egy nukleáris létesítmény üzemeltetése nem hasonlítható a háztartási eszközökhöz. „Ez nem olyan, mint a villanykapcsoló otthon. Tehát, hogy most leoltottuk... aztán felkapcsoljuk és működik”. A jelenlegi helyzet, ahol a négy reaktorból csak egy üzemel, és a nyolc turbinából is csak egy töredéke forog, rendkívüli mérnöki bravúrt igényel a blokkügyeletesektől.

Mártha egy plasztikus hasonlattal élt: a jelenlegi, visszafojtott üzemmód olyan, „mintha egy Forma 1-es autóval a budapesti belvárosban döcögnénk”. Bár az orosz gépkönyvek megemlítik ezt az állapotot, a berendezéseket alapvetően arra tervezték, hogy folyamatosan, teljes terhelésen (2000 MW-on) üzemeljenek. A gyakori le- és felterhelés, illetve a leállítás jelentősen „fogyasztja az élettartamát” ezeknek a reaktoroknak.

Mi történik teljes leállás esetén?

A legkritikusabb kérdés, hogy mi történik, ha elfogy a hűtővíz a Dunából és az erőművet teljesen le kell állítani. Mártha Imre szerint ez egy „hajmeresztő pillanat” lenne, több okból is:

Termelőből fogyasztóvá válik: Ha az erőmű leáll, az ország legnagyobb termelőjéből hirtelen az egyik legnagyobb fogyasztójává fordul át. Az önfogyasztása ilyenkor is 50–70 MW lehet, mivel a rendszereket folyamatosan működtetni kell.

A remanens hő kezelése: A reaktorokban a leállítás után is keletkezik úgynevezett remanens (maradék) hő, amit mindenképpen el kell vezetni a biztonság érdekében.

Nehézkes újraindulás és technológiai hiány: Egy teljesen leállított atomerőmű elindítása rendkívül bonyolult. Amíg legalább egy blokk üzemel, az képes „megfűteni” a többit az indításhoz. Érdekesség, hogy a nyolcvanas években a beindításhoz a szovjetek még külön kazánokat építettek, amelyek segítették ezt a folyamatot, ám ezeket azóta elbontották. Így jelenleg egy teljes leállás utáni újraindulás sokkal nagyobb technológiai kockázatot jelentene, mint az erőmű indulásakor.

Technológiai kiút: Távfűtés és hűtőtornyok

Mártha Imre két fő technológiai megoldást lát a jövőre nézve:

Hűtőtornyok alkalmazása: A klímaváltozás miatt elkerülhetetlen lesz a magyar szabadalom alapján működő Heller-Forgó-féle hűtőtornyok építése, hogy ne csak a Duna vizére kelljen támaszkodni.

Távhővezeték Budapestre: Egy 120 kilométeres távvezetékkel az erőmű által termelt, jelenleg a Dunába engedett (vagy ott hűtési problémát okozó) felesleges hőt Budapest, Dunaújváros és Érd távfűtésére lehetne használni, jelentősen javítva az erőmű hatásfokát és csökkentve a folyó hőterhelését.

 

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

vehir.hu
további cikkek
Ezermilliárdos zuhanás jöhet a lakáshitelezésben közélet Ezermilliárdos zuhanás jöhet a lakáshitelezésben Jelentős fordulat előtt állhat a magyar lakáshitelpiac. Az Otthon Start Program kivezetése után érkező Wekerle Plusz szűkebb jogosulti kör számára biztosíthat kedvezményes finanszírozást, ami a lakáshitelezés komoly visszaesését eredményezheti. Az OTP előrejelzése szerint a 2026-os, várhatóan 3000 milliárd forintos hitelkihelyezés után 2027-ben mindössze 1950 milliárd forintnyi új lakáshitel kerülhet a piacra. tegnap 10:51 Gelencsér András a tudomány szabadságának megőrzésére figyelmeztetett közélet Gelencsér András a tudomány szabadságának megőrzésére figyelmeztetett A félrevezető információk és az alternatív valóságok korában különösen fontos megőrizni a tudomány függetlenségét és ellenőrző módszereit – erről beszélt Gelencsér András a Pannon Egyetem Jubileumi Tudomány Ünnepén. Az eseményen doktorokat avattak, ösztöndíjakat és díjakat adtak át; a Polinszky-díjat Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra igazgatója vehette át. 2026. november 13. 8:16 Módosult a javaslat, amely Kubatov FTC-elnökségét is érintheti sport Módosult a javaslat, amely Kubatov FTC-elnökségét is érintheti A sportegyesületi vezetőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok módosítását célzó javaslat újabb kiegészítést kapott. A friss változat már a korábbi országgyűlési képviselőkre is kiterjesztené a korlátozást, így Kubatov Gábor helyzete is érintett lehet. A tervezet sorsa azonban még nyitott, a parlamenti döntés mellett az is kérdés, milyen jogi kifogások merülnek fel a szabályozással kapcsolatban. 2026. november 12. 13:48

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.