A világ „kék zónái” – mint például Szardínia bizonyos régiói – olyan területek, ahol az emberek kiemelkedően hosszan, gyakran száz évig is egészségesen élnek. Titkuk nem feltétlenül a modern orvostudományban, hanem a lassú életmódban, a természetes mozgásban, a szoros közösségi kötelékekben és a tudatos stresszkezelésben rejlik.
Ma azonban egy olyan hiperdigitalizált ökoszisztémában élünk, amely pont ezeket az éltető pilléreket támadja. Az állandó értesítések és a mesterséges intelligencia diktálta feszített tempó szép lassan elkoptatják a mély alvás, a mentális nyugalom és a valódi emberi jelenlét lehetőségét. Hogyan adaptálható mégis a kékzóna-modell a mi mindennapjainkba?
Lendvai Gyöngyi, a Pannon Egyetem PhD-hallgatója és Dr. Kővári Edit, az intézmény egyetemi docense rávilágítanak: a megoldás nem a gépek kikapcsolásában vagy a technológia elutasításában rejlik. Ha képesek vagyunk megérteni és uralni a digitális környezetünket, a technológia csendes, támogató partnerré válhat. Ennek eszköze pedig nem más, mint a digitális érzelmi intelligencia (DEQ).
Pajzs az algoritmusok ellen
A DEQ azt a képességet jelenti, hogy az egyén képes érzékelni, értelmezni és szabályozni saját érzelmeit az online térben. A magas digitális érzelmi intelligenciával rendelkező ember a mesterséges intelligenciát és az okoseszközöket úgy uralja, hogy közben kialakít egy „belső szentélyt”, ahová a manipulatív ingerek nem érnek el, és képes a technológiai zajban is megőrizni érzelmi egyensúlyát.
A digitális világ az azonnali dopaminlöketekkel gyakran az impulzusalapú élvezetek felé terel minket, ami hosszú távon mentális kimerültséghez vezethet. Ezzel szemben a magas DEQ a valódi belső elégedettség és önmegvalósítás irányába mutat: megtanít tudatosan lassítani. A technológia ily módon már nem elszívja a figyelmet, hanem eszközként szolgál arra, hogy gyorsabban, hatékonyabban végezzük el feladatainkat.
Veszprémi kutatás térképezi fel a megoldást
A téma a hazai munkaerőpiacon és vállalati szférában is égető kérdés. Éppen ezért a Pannon Egyetemen egy tervezett doktori kutatás azt vizsgálja, milyen korreláció van a DEQ és a hazai vezetői hatékonyság között. A cél egy olyan gyakorlati módszertan kidolgozása, amellyel a digitális tudatosság beépíthető a napi működésbe. Ha a mesterséges intelligencia levesszi a vállunkról a terhek egy részét, úgynevezett „kékzóna-időt” szabadíthatunk fel magunknak – ezt pedig a természetben, valódi, mély emberi kapcsolódásokkal tölthetjük el.
A kutatók arra figyelmeztetnek: a Z és Alfa generációk már egyértelműen ebbe a világba születtek bele. Hogy ők miként boldogulnak a digitális térben, az meghatározza a jövőnket. A digitális érzelmi intelligencia fejlesztése tehát már nemcsak IT-készség, hanem az a láthatatlan tőke, amely segít megőrizni emberi méltóságunkat és biológiai épségünket a jövőben.
Forrás: Forbes.hu / Lendvai Gyöngyi és Dr. Kővári Edit eredeti publikációja alapján
