Idén talán még soha nem vették ennyire komolyan a felhívást. Az alsó és felső tagozatos diákok tanítóikkal, tanáraikkal együtt csatlakoztak a PirosLapNaphoz. Volt, akin piros póló vagy pulóver volt, más piros nadrággal, hajgumival, hátizsákkal vagy testnevelés-felszereléssel érkezett. Akadtak, akik piros ceruzát ragasztottak a pólójukra, piros tankönyvvel jöttek, vagy éppen egy piros lappal fejezték ki, hogy elutasítják a bántalmazást.
Az iskola folyosói napokkal korábban megteltek a program plakátjaival és üzeneteivel. A felhívás eljutott a családokhoz is: a KRÉTA-rendszeren keresztül és e-mailben is tájékoztatták a szülőket. Az ötlet pedig úgy tűnik, célba ért: október 2-án az egész iskola egyetlen nagy közösségként mutatta meg, hogy fontos számára a tisztelet, a kedvesség, az összetartás és egymás biztonsága.
A nagyszünetben az iskola belső udvara megtelt pirosba öltözött gyerekekkel és felnőttekkel. Diákok, pedagógusok és még a takarító nénik is együtt gyülekeztek, hogy elkészüljön a közös fotó.
A program egyik fontos motorjai a 8.b osztály diákjai voltak, akik nemcsak résztvevőként, hanem szervezőként és segítőként is jelen voltak. Piros lapokat osztottak, segítették a kisebbeket, rendezték a gyerekeket a fotóhoz, és gondoskodtak arról, hogy minden gördülékenyen menjen.
A szünetekben és a tantermekben jól látszott, hogy a gyerekek nem csupán letudták a kérést: tudatosan készültek, közösen ötleteltek és segítették egymást. Számukra is őszintén fontossá vált, hogy megmutassák: az erőszaknak semmilyen formában nincs helye az intézményben.
A tanárok számára felemelő érzés volt megtapasztalni, hogy ezen a napon nem pusztán arról volt szó, hogy „mindenki felvett egy piros pólót”, hanem a gesztus mögött határozott üzenet húzódott meg. A diákság és a tantestület közösen állt ki azért, hogy az iskola olyan hely legyen és maradjon, ahol mindenki teljes biztonságban érezheti magát. Egy olyan befogadó közösségért tettek hitvallást, ahol természetes dolog segítséget kérni, ahol alapérték az egymás iránti tisztelet, és ahol senki sem néz félre, ha azt látja, hogy valakit bántanak.
Ezen a napon a Báthory tényleg piros lett. De ami ennél is sokkal fontosabb: a közösség egy emberként, egy közös és nemes ügyért öltözött pirosba.
