Bognárné Dr. habil. Kocsis Judit tanszékvezető, egyetemi docens köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a rendezvény célja közösen keresni az egyensúlyt a legősibb emberi értékek – mint a belső összhang, a pedagógia, a művészetek – és a legújabb technológiai forradalom, a mesterséges intelligencia között.
A rendezvény dr. Sebestyén József rektor köszöntőjével indult, aki már beszéde elején a konferencia címével játszva fűzte fel gondolatait: „Összhangban magunkkal, hogy tudjuk, kik vagyunk, és összhangban az MI-vel, hogy tudjuk, mire való. Ma már nem az a legfontosabb kérdés, hogy beengedjük-e a mesterséges intelligenciát az oktatásba, sokkal inkább azt kell megkérdeznünk, hogy mit kezdjünk vele. Az MI már nem jövőidő, hanem pedagógiai jelen. Miközben a technológia gyorsan változik, a pedagógia alapkérdése változatlan marad: Ki az az ember, akit nevelünk, akivel foglalkozunk? A pedagógus feladata nem versenyezni a mesterséges intelligenciával, hanem megtanítani az emberi célok szolgálatába állítani. A valódi kérdés talán nem az, hogy mire lesz képes az MI, hanem az, hogy mire leszünk képesek mi, emberek mellette, vele és általa anélkül, hogy feladnánk azt, ami sajátosan emberi.”
Rektor úr felvetéseit követően dr. Reményi Tamás egyetemi adjunktus, gyógypedagógus, mesteroktató (az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar) előadása következett a Fejlődő idegrendszer egy digitálisan átalakult világban – Neurodiverzitás, mesterséges intelligencia és pedagógiai válaszok a kutatások tükrében címmel. Prezentációjában kiemelte, hogy fokozottan figyelniük kell a szakembereknek a viselkedéses tünetekre, hisz sajnos látványos a változás. Megfigyelték iskolájukban, hogy a Covid időszaka alatt, amikor ők maguk ültették a gyermekeiket a digitális eszközök elé akár a tanulás miatt, bizony ezzel jobb tanulási eredményeket generáltak a saját iskolájukban, de a szociális viselkedésben viszont nagyon negatív dolgokat tapasztaltak, elmaradtak a diákok életkori sajátosságaiktól. A fejlődő idegrendszer tapasztalatfüggő, a digitális környezet is egyfajta tapasztalat. Mit? Mennyit? Hogyan? Mi helyett? – ezek a fontos kérdések a digitális világban való nevelésnél. Változatos ingerek kellenek, hogy ne csak a digitális eszközök legyenek jelen a gyermek életében, hanem azok is, amelyek a szociális képességeket is fejlesztik. A meseolvasás például a képzelőerő fejlesztésével is jár, míg a mesenézés nem. Mentális reprezentációs funkciók fejlesztése kell a gyermekek életébe, hogy fel tudjanak idézni érzeteket (látás, hallás, tapintás, ízlelés alapján). Az adjunktus úr előadása zárásaként Vizi E. Szilveszter és Freund Tamás gondolatait hozta fel példaként, miszerint a legfontosabb feladatok a gyermeket nevelők körében: az érzelmi nevelés – érzelmi világ kiépítése; a közösségi lét; az aktív sportolás; a művészeti nevelés. Nem szabad hagyni, hogy ezeket kiszorítsa az MI a gyermekek életéből, és az okos digitális környezet megszervezése a szülőknek és a pedagógusoknak közös feladata.
Kissné dr. Zsámboki Réka SOE BPK dékánhelyettes, egyetemi docens Kütyügenerációk – A mesterséges intelligencia hatásai és a koragyermekkori nevelés kihívásai című előadásában saját példáin keresztül emelte ki, hogy szülői szemszögből milyen fontos a kontroll szerepe, mindig tudni, hogy mivel és mennyit játszik a gyermek, a játék építő oldalát használni, és az agresszív funkciókat kiiktatni. Fontos az érték és a mérték összhangja. Fontos beszélni a gyermekkel a digitális élményeiről is, hogy értsük pontosan, mit él meg, hogy a saját értékrendje is fejlődjön mindeközben. Példaként állított egy újdonságot a „boltok polcairól”, amely a 21. századi digitális/virtuális enkulturalizáció része: a Bitzee, egy holografikus figura, ami már csak rendelésre elérhető játék, mert akkora divatja van. Nem ad szenzoros élményeket, sem szeretetet, nem tapintható meg, mint egy plüssfigura, csak egy divat, ami az említett okokból veszélyeket rejt a gyermekek egészséges fejlődése szempontjából. A kütyügeneráció felelősséget ró a pedagógusokra, és sajnos rohamos a tempó. A dékánhelyettes asszony azt is kiemelte, hogy sok problémát okoznak az új fejlesztésű appok, amelyeket gyakran pont úgy fejlesztettek ki, hogy az anya-gyermek kapcsolatra hathatnak negatívan, mert a szülők a fontos vagy hétköznapi döntéseket nem maguk hozzák meg, nem akarják értelmezni a gyermekeiket a saját környezetükben, hanem appok döntenek helyettük. Maguk a szülők is már csak az internetes cikkek alapján definiálják magukat, és szélsőséges nevelési mintákba mennek át, ahol a gyermeket nem érheti sem kudarc, sem retorzió. Viszont így nem kerül bele az élethez útravalónak adott szociális zsákocskába a megküzdés stratégiája vagy akár a felelősségvállalás adott helyzetekben, ami kell a felnőttléthez. A legrosszabb azonban, ha maga a szeretet esik ki ebből a zsákocskából, mert a szülő „kütyükkel” pótolja saját magát a gyermekei életében.
Dr. Necz Dániel, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatója előadásában kiemelte, hogy az olyan átfogó szabályozások, mint az EU AI Act vagy a GDPR, teljesen új megfelelési környezetet teremtenek. A meggondolatlan vállalati tervezés súlyos hatósági bírságokhoz, szerződésszegési felelősséghez és jelentős reputációs kockázathoz vezethet. A szakértő szerint a szervezeteknek már most fel kell készülniük az MI-rendszereik azonosítására, a belső felelősségi körök kijelölésére és a dedikált incidenskezelési folyamatok kialakítására. A szigorú jogi, technikai és üzleti együttműködésen alapuló úgynevezett „AI governance” programok bevezetése a jövőben döntő piaci versenyelőnnyé fog válni.
Dellei László György ügyvezető, Információbiztonsági szakterület vezető előadásában kiemelte, a mesterséges intelligencia (MI) a mindennapi munkafolyamatok gyorsítása mellett komoly információbiztonsági és kiberbiztonsági kockázatokat hordoz magában, amelyek tudatos egyéni és vállalati szintű védelmet igényelnek. A technológia a csalások és adathalászat hatékony eszközévé válhat, amit olyan korábbi incidensek is bizonyítanak, mint a DeepSeek vagy a Microsoft Copilot adatszivárgásai. A biztonságos használat alapvető feltétele a szigorú adatbesorolás, a központi jogosultságkezelés és a rendszeres biztonsági tesztelés. Az MI hasznos segítség ugyan, de a magabiztos válaszok is tévesek lehetnek, így a szakmai ellenőrzésnek és a végső döntésnek minden esetben az ember kezében kell maradnia.
A rendezvényt a Magyar Állami Operaház és a Budapesti Filharmóniai Társaság művészeinek előadása színesítette. Összhang-teremtés elnevezésű koncertjük keretében fellépett Hafner Jozefa Mária, Novák Zita, Szántóné Kiss Johanna Mária, Winkler Zsófia, Gál Béla és Csima Zsolt.
