Mi szabályozza az ügyvédi munkadíjat Magyarországon?
Az ügyvédi munkadíj kereteit az Üttv., azaz a 2017. évi LXXVIII. törvény adja, amely szerint a megbízási díj szabad megállapodás tárgya. A törvény nem ír elő sem minimum-, sem maximumdíjat, és nem köti a díjat a pertárgyértékhez. A megbízási szerződésben a felek fix összegben, óradíjban, a követelés százalékában, sikerdíjban vagy ezek kombinációjában is megállapodhatnak.
Ettől függetlenül létezik két olyan díjrendszer, amelyben az összeg nem alku, hanem számítás eredménye:
- A perköltségként megállapítható munkadíj. A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet határozza meg, mennyit ítélhet meg a bíróság a pernyertes fél javára. A rendelet a kihirdetést követő 61. napon, 2025. február 8-án lépett hatályba, és az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
- A kirendelt ügyvéd és a kirendelt védő díja. Ezt a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet szabályozza, a számítás alapja pedig a kirendelt ügyvédi óradíj, amelynek összegét évente a központi költségvetési törvény rögzíti.
A három rendszer egymást nem váltja ki: ugyanabban a perben a megbízó a szerződés szerinti díjat fizeti ügyvédjének, a bíróság pedig a rendelet szerinti összeget ítéli meg a pervesztes terhére.
Hogyan számítja a bíróság a perköltségként megítélhető munkadíjat?
A 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet szerint a bíróság kétféleképpen állapíthatja meg az ügyvédi munkadíjat: a megbízási szerződésben kikötött díj alapján, vagy – ha ilyen nincs, illetve az ügyvéd ezt választja – a rendelet 3. §-a szerinti, pertárgyértékhez kötött sávos számítással. A sávos díj a következő:
| Pertárgyérték | Perköltségként megállapítható munkadíj (17/2024. IM rendelet 3. §) |
| 10 millió Ft-ig | a pertárgyérték 5%-a, de legalább a minimális munkadíj (a kirendelt ügyvédi óradíj ötszöröse) |
| 10 millió Ft felett 100 millió Ft-ig | az első sáv díja + a 10 millió Ft feletti rész 3%-a |
| 100 millió Ft felett | az előző sávok díja + a 100 millió Ft feletti rész 1%-a |
| Nem meghatározható pertárgyérték | megkezdett tárgyalási óránként és igazolt tárgyaláson kívüli munkaóránként a kirendelt ügyvédi óradíj kétszerese, legalább az óradíj ötszöröse |
| Nemperes eljárás | legfeljebb a fentiek szerinti összeg 50%-a |
Két számpélda érzékelteti a sávok hatását. Egy 5 millió forintos pertárgyértékű perben a rendelet szerinti munkadíj 250 000 Ft. Egy 20 millió forintos perben az első sáv után 500 000 Ft, a 10 millió feletti 10 millióra 3%, azaz 300 000 Ft jár, összesen 800 000 Ft. A rendelet 5. §-a szerint ezek az összegek az áfát nem tartalmazzák.
A rendelet 3. § (4) bekezdése alapján a munkadíjat eljárási szakaszonként külön kell megállapítani, és a másodfokú vagy felülvizsgálati eljárásban nem a teljes pertárgyérték, hanem a fellebbezésben vagy felülvizsgálati kérelemben vitatott összeg a számítás alapja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy részben megtámadott ítélet esetén a másodfokú munkadíj lényegesen alacsonyabb lehet az elsőfokúnál.
Mérsékelheti-e a bíróság a megbízási szerződésben kikötött díjat?
Igen: a 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 4. §-a szerint a bíróság kérelemre, indokolt esetben mérsékelheti a szükségtelennek vagy aránytalannak ítélt munkadíjat, de a döntését részletes, tartalmi indokolással kell ellátnia. A szerződés szerinti díj főszabályként legfeljebb 50%-kal mérsékelhető; ennél nagyobb mérséklésre csak akkor van mód, ha a díj kirívóan eltúlzott, és ellentétes a piaci viszonyokkal vagy a józan ésszel.
A sávos díjrendszer alsó sávja – a 10 millió forintig terjedő pertárgyérték 5%-a – nem mérsékelhető. A magasabb sávok díja mérséklés után sem csökkenhet a felére, és nem lehet kevesebb az eggyel alacsonyabb sáv legmagasabb díjánál. A bíróság indokolt esetben a rendelet szerinti összegnél magasabb munkadíjat is megállapíthat, szintén részletes indokolással.
Ez a megbízó szempontjából azt jelenti, hogy a szerződésben vállalt díj és a pernyertesség esetén megtérülő díj két különböző szám: az első biztos kiadás, a második a bíróság mérlegelésétől függő bevétel.
Hogyan alakul a kirendelt ügyvéd és a kirendelt védő díja?
A kirendelt ügyvéd és a kirendelt védő díját nem a felek, hanem a 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet szerint az eljáró hatóság vagy bíróság állapítja meg, a kirendelt ügyvédi óradíj alapján. Az óradíj összegét a mindenkori központi költségvetési törvény tartalmazza; a 2026. évi költségvetésre vonatkozó közlések szerint ez 7 000 Ft. A díj a tárgyaláson és az eljárási cselekményen töltött időn túl az igazolt felkészülési időre és a készkiadásra is kiterjedhet, az eljárás típusától és szakától függően eltérő szabályokkal.
A kirendelt ügyvédi óradíj azért fontos a magánmegbízások szempontjából is, mert a 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet ehhez köti a perköltségként megállapítható minimális munkadíjat és az óradíjas elszámolást: a minimum az óradíj ötszöröse, a nem meghatározható pertárgyértékű ügyekben pedig az óradíj kétszerese számítható fel óránként. Ha a költségvetési törvény emeli az óradíjat, ezek az összegek automatikusan emelkednek.
Milyen adatokból becsülhető meg előre az ügyvédi munkadíj?
Előzetes becsléshez három adat kell: az eljárás típusa (peres, nemperes, kirendelés), az eljárási szakasz (első fok, másodfok, felülvizsgálat) és a pertárgyérték vagy a várható óraszám. Ezekből a rendelet szerinti összeg mechanikusan számítható, a megbízási díj viszont csak az ügyvéddel folytatott egyeztetésből derül ki.
Egy ügyvédi munkadíj kalkulátor – ilyet a Flowyer ügyvédi ügyviteli rendszer készítői is közzétettek – a rendeleti számítást végzi el: a pertárgyértékből vagy az óraszámból, az eljárás típusából és szakaszából adja meg a 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet szerinti összeget. Az eredmény a perköltség-igény és a költségkockázat becslésére alkalmas, a megbízási díj kialkudását nem helyettesíti, és a bíróság mérséklési vagy emelési jogát sem veszi el.
A megbízás előtt érdemes tisztázni a következőket:
- A megbízási díj fix, óradíjas, százalékos vagy sikerdíjas-e, és mi a számítás alapja?
- Tartalmazza-e a díj az áfát és a készkiadásokat (illeték, szakértő, utazás)?
- Pervesztesség esetén az ellenfél ügyvédi munkadíjára mekkora összeggel kell számolni a rendelet sávjai alapján?
- Pernyertesség esetén a szerződés szerinti díjból mekkora rész térülhet meg, figyelemmel a bíróság mérséklési jogára?
- Hogyan történik az elszámolás szakaszonként, ha az ügy fellebbezésig vagy felülvizsgálatig jut?
Az ügyvédi munkadíj tehát akkor számolható ki előre, ha rendeleti díjról van szó; a megbízási díj esetében a kiszámíthatóságot a szerződés részletessége adja, nem egy tarifa.
Gyakori kérdések az ügyvédi munkadíjról
Van-e kötelező ügyvédi díjszabás Magyarországon? Nincs. A megbízási díj szabad megállapodás tárgya; rendeleti díj csak a perköltségként megítélhető munkadíjra és a kirendelt ügyvéd díjára létezik.
A pernyertes fél megkapja a teljes ügyvédi díját? Nem feltétlenül. A bíróság a 17/2024. IM rendelet 4. §-a alapján mérsékelheti a szerződés szerinti díjat, főszabályként legfeljebb a felére; a különbözetet a megbízó viseli.
Mi a minimális perköltségként megállapítható munkadíj? A kirendelt ügyvédi óradíj ötszöröse, amely a költségvetési törvényben rögzített óradíjjal együtt évente változhat.
