A Mohácsi testvérek sajátos, szarkasztikus humorral átszőtt drámája eleven, groteszk, mégis mélyen emberi utazás a magyar történelem legsötétebb és legfényesebb bugyraiban. Az 1956-os forradalom eseményei mesével, bábszínházzal, humorral és mágikus elemekkel keverednek, a Teleki piac zűrzavarától az ÁVH fenyegető árnyékán át a betyármitológia vad szabadságáig – úgy, hogy közben egy pillanatra sem engedi el a nézőt.
A történet középpontjában egy pesti srác, Pusztai Palkó, és a legendás betyár, Sobri Jóska szövetsége áll, miközben egy egész korszak abszurditása és tragikuma tárul fel. A darab egyszerre szól a kisember kiszolgáltatottságáról, a hatalom abszurditásáról és arról, hogyan válik a személyes felelősség történelemmé.
Az 56 26, avagy A vak csillag nem múzeumi megemlékezés, hanem élő, lüktető, szemtelen és fájdalmas szembenézés azzal, hogy mit jelent a szabadság, a közösség, és arról, hogy a legnehezebb időkben is készen kell állnunk arra, hogy megváltoztassuk a sorsunkat.
Az előadást Mohácsi János, a magyar színházi élet egyik legeredetibb alkotója rendezi, és most is a rá jellemző, elementáris színházi energiával dolgozik. Meghívását Markó Róbert, a Kabóca Bábszínház igazgatója így indokolta: „Mohácsi János színházi gondolkodása különösen alkalmas arra, hogy egy történelmi korszakot ne pusztán események és évszámok felől, hanem személyes sorsokon, döntéseken és ellentmondásokon keresztül mutasson meg. A humort és a tragikumot egyszerre tudja működtetni, miközben nem egyszerűsíti le a történelmi helyzeteket. Fontosnak éreztem azt is, hogy egy olyan jelentős alkotó, aki korábban még nem rendezett bábszínházban, éppen a Kabócában találkozzon ezzel a színházi nyelvvel.”
Az igazgató a témaválasztás kapcsán megjegyezte, az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulója természetes alkalmat adott arra, hogy ezzel a meghatározó történelmi pillanattal foglalkozzanak. „Veszprém október 23-i ünnepi programjának részeként különösen fontosnak tartottuk, hogy az emlékezés ne csak a múltról szóljon, hanem a jelen kérdéseit is nyissa meg: mit jelent a szabadság, milyen felelőssége van az egyénnek, és hogyan hatnak a nagy történelmi események az emberi sorsokra. Az előadás a kaposvári 56 06 / Őrült lélek, vert hadak szellemi folytatásaként is olvasható, de önálló történetet és nézőpontot kínál.”
A jelenetek filmszerű gyorsasággal váltanak, a humor és a tragédia folyamatosan egymásba csúszik, a sokszoros díjas Kovács Márton élő zenéje pedig egyszerre kommentál és ellenpontoz. A Kabóca Bábszínház társulata bravúros ritmusérzékkel teremti meg azt a világot, ahol a kommunizmus épül és omlik, a gangon mindenki fél, a Teleki piacon mindenki ordít, és egy betyárbutykosban száz év történelme fortyog.
Az előadás fontos vállalkozás a Kabóca életében. Markó Róbert szerint az 56 26, avagy A vak csillag megmutatja, hogy a bábszínház nem korosztály, hanem színházi nyelv: felnőttekhez is képes megszólítóan fordulni kortárs társadalmi és történelmi kérdésekkel. „A társulat számára új alkotói találkozás és komoly szakmai kihívás, a Mendelssohn Kamarazenekarral közös munka pedig tovább tágítja az előadás színházi eszköztárát. Ezzel a produkcióval a felnőtt bábszínházi identitásunkat is építjük” – fogalmazott a Kabóca Bábszínház vezetője.
Teszik mindezt egy olyan városban, ahol az 1956-os emlékezet nem elvont történelem, hanem az a városhoz és a régióhoz kötődő személyes történetekből, családi emlékekből és közös tapasztalatokból áll. „Azt reméljük, hogy az előadás alkalmat teremt arra, hogy ezekről ne csak megemlékezzünk, hanem együtt gondolkodjunk róluk. Különösen fontos, hogy a város hivatalos október 23-i programjában a színház is helyet kap, és egy olyan előadással kapcsolódik az ünnephez, amely kérdéseket tesz fel, nem kész válaszokat ad” – emelte ki Markó Róbert.
Az 56 26, avagy A vak csillag díszletét Khell Zsolt, jelmezeit Szűcs Edit, bábjait Mohácsi András tervezi. Az előadást Czéh Dániel, Gidófalvi Imola, Horváth Márk, Kocsis Pál, Markó-Valentyik Anna, Róbert Gábor, Szakács Nadin, Zöldi Ákos Tamás játsszák, a közreműködő zenészek Benkő Róbert, Kovács Márton, Móser Ádám és Szabó Zoltán. A produkció játszóhelye a Hangvilla színházterme.
Az előadás a telt házas október 23-i bemutatót követően október 29-én és 30-án, november 7-én, valamint december 3-án és 4-én látható.
