Az idei szezon jellemzője volt a wellness szállodák további térnyerése, és a kempingek forgalmának átlagon felüli csökkenése. Mfor.hu-háttér - derül ki a KSH által közölt Statisztikai Tükörből. A héten hozta nyilvánosságra az első nyolc hónap turisztikai folyamataira vonatkozó Statisztikai Tükröt a KSH, így mostanra a teljes idei szezonról képet kaphatunk. A Balaton forgalma csökkent augusztus végéig tavalyhoz képest, a látogatók háromnegyede magyar volt.
Tovább csökkent a forgalom
2010. augusztus végéig a balatoni szálláshelyek 916 ezer vendéget fogadtak 5,4 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában - közölte a KSH. A vendégkör háromnegyedét kitevő hazai vendégek száma 5-, a külföldieké 6,4 százalékkal csökkent. Az üdülőkörzet szálláshelyein regisztrált 3 millió 217 ezer vendégéjszaka 7,8 százalékkal maradt el a tavalyitól. Ezen belül a belföldi vendégéjszakák száma 7,6-, a külföldieké 8,1 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.
Az eltöltött vendégéjszakák több mint hattizede a szállodákban – elsősorban a három-, és négycsillagos kategóriájú szálláshelyeken – jelentkezett. A szállodai vendégéjszakák száma Somogy megyében a negyedével visszaesett, Veszprém megyében 2 százalékkal csökkent, Zala megyében viszont 2 százalékkal meghaladta az előző évit.
Kilőtt a wellness, zuhan a kemping
Kiemelkedő forgalmat bonyolítottak a wellness szállodák: vendégéjszakáik száma a tó zalai partszakaszán 67 százalékkal nőtt, a veszprémi partszakaszon pedig a tavalyi kétszeresére emelkedett. Ezzel szemben 8 százalékkal csökkent a balatoni gyógyszállodák forgalma. Az ifjúsági szállókon és a panziókban egytizedével, a kempingekben csaknem ötödével kevesebb éjszakát vettek igénybe a vendégek, mint 2009 első nyolc hónapjában.
A Balaton térségét felkereső 242 ezer külföldi vendég közül legtöbben Németországból érkeztek (81 ezer fő), de számuk és eltöltött vendégéjszakáik száma 15 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ausztriából ugyanannyi vendég (39 ezer fő) foglalt szállást, mint tavaly, vendégéjszakáik száma viszont 3 százalékkal csökkent. Négytizedével nőtt az orosz és nyolctizedével az ukrán vendéglétszám, ezzel szemben ötödével visszaesett a dán, a holland, 12-13 százalékkal pedig az olasz és a lengyel vendégforgalom. Az amerikai kontinensről idelátogatók száma 12 százalékkal fogyatkozott, míg az Ázsiából (legnagyobb arányban Kínából) érkezőké egynegyedével meghaladta a tavalyit.
Csak három éjszaka jut nyaralásra
A vendégek az egy évvel korábbinál rövidebb időt töltöttek el a balatoni szálláshelyeken: a belföldiek átlagosan 3, míg a határainkon túlról érkezők 5 éjszakát. A német és orosz vendégek megközelítőleg egy hétre foglaltak szállást, az osztrákok viszont kevesebb, mint négy éjszakára maradtak. A tartózkodási idő a zalai partszakaszon volt a leghosszabb: a külföldiek átlagosan 5,4, a belföldiek 3,2 éjszakát töltöttek a szálláshelyeken.
2010. augusztus végéig a balatoni szálláshelyek összesen 14,9 milliárd forint bruttó szállásdíj-bevételt értek el, ami folyó áron 12 százalékkal kevesebb az előző évinél, és az országos szállásdíj-bevételek 17 százalékát tette ki. A bevételek nyolctizedét a szállodák realizálták, amelyből a gyógy- és wellness szállodák részesedtek a legnagyobb arányban (mindkét típus egyaránt 35 százalékkal).
A felét sem használtuk ki
A balatoni szállodák a január-augusztusi időszakban egy kiadott szoba után átlagosan bruttó 11 914 forint – a tavalyinál 8 százalékkal kevesebb – árbevételt könyvelhettek el. Ezen belül a gyógyszállodákban (11 701 forint) 10 százalékkal, a wellness-szállodákban (15 150 forint) 7 százalékkal csökkent az egy kiadott szobára jutó fajlagos szállásdíj-bevétel.
Az üdülőkörzet szállodái az első nyolc hónap átlagát tekintve 46 százalékos szobakihasználtsággal működtek, ami valamelyest magasabb volt, mint az országos kihasználtsági arány. A szállástípuson belül a gyógyszállodák érték el a legnagyobb, (az országos átlagot ugyancsak meghaladó) 64 százalékos foglaltságot. A panziók csupán kiadható szobáik negyedét, az üdülőházak a harmadát értékesítették, míg az ifjúsági szállók és a turistaszállások első nyolc havi átlagos telítettsége 30 százalék körül mozgott.
