Eddig az Otthon Start jelentősen átalakította a magyar ingatlan- és hitelpiacot. A program hatására a támogatott kölcsönök aránya a korábbi 20 százalékról akár 80 százalékra emelkedett, miközben a hitelből finanszírozott ingatlanvásárlások aránya elérte a 65 százalékot.
A következő időszakban azonban változhat a helyzet. A Wekerle Plusz feltételei több ponton szigorúbbak lesznek, ezáltal szűkül az elsőlakás-vásárlók köre, a használt lakások esetében pedig 3-ról 5 százalékra emelkedhet az ügyfélkamat.
Az MNB becslése szerint a változtatások miatt a jelenlegi hitelfelvevők mintegy harmada kieshet a támogatott konstrukcióra jogosultak köréből.
Az OTP további szűkülést valószínűsít. A bank számításai alapján az ingatlantulajdonra vonatkozó feltételek 30–40 százalékkal, az életkori korlátozások pedig további 10 százalékkal csökkenthetik a jogosultak számát. A társadalombiztosítási jogviszony feltételeinek enyhítése ugyanakkor elsősorban az egyetemisták számára teremthet új lehetőségeket.
Közel 35 százalékkal eshet vissza a lakáshitelezés
A piaci szereplők egyre borúsabb előrejelzéseket fogalmaznak meg. Míg az idei évben várhatóan 3000 milliárd forintnyi új lakáshitelt helyeznek ki a bankok, 2027-ben a teljes piac már csak 1800–2200 milliárd forint között alakulhat.
Az OTP ennél is konkrétabb becslést adott, miszerint az új lakáshitelek összege 1950 milliárd forintra csökkenhet.
Ez több mint 1000 milliárd forintos, közel 35 százalékos visszaesést jelentene egyetlen év alatt.
A támogatott hitelek mellett ismét nagyobb szerepet kaphatnak a piaci kamatozású konstrukciók. A szakértők szerint ezek aránya akár az új kihelyezések felét is elérheti, miközben kedvező piaci környezetben a piaci kamatok 5 százalék környékére mérséklődhetnek.
Az Otthon Start a lakásárakat is megmozgatta
A program nemcsak a hitelpiacra, hanem az ingatlanárakra is jelentős hatást gyakorolt. 2025 júniusának végétől 2026 szeptemberéig országosan 12 százalékkal emelkedtek a lakásárak, Budapesten pedig 7 százalékos drágulást mértek.
A lakástranzakciók összértékén belül a hitelek aránya 22-ről 47 százalékra nőtt. Eközben az átlagos hitelösszeg a használt lakások vásárlásánál 22 millióról 29 millió forintra emelkedett, az átlagos futamidő pedig 21-ről 23 évre nőtt.
Az MNB ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy hosszú távon nem egészséges, ha a lakáspiac ilyen mértékben függ az állami támogatásoktól.
Már a lakáspiacon is látszanak a lassulás jelei
A hitelpiaci változások mellett az ingatlanpiacon is megtorpanás jelei mutatkoznak. A Duna House adatai szerint november első napjaiban a hálózatukban munkanaponként mintegy 40 százalékkal kevesebb ingatlanbemutatást tartottak, mint október elején.
A társaság keresletindexe 20–25 százalékkal csökkent, a vevők pedig harmadával kevesebb vételi ajánlatot tettek.
Új korszak kezdődhet a lakáspiacon
Az Otthon Start kivezetésével és a Wekerle Plusz bevezetésével átalakulhat a magyar lakáshitelpiac. A szűkebb jogosulti kör, a magasabb kamatok és a támogatott finanszírozás visszaszorulása miatt sok vásárló számára nehezebbé válhat az ingatlanhoz jutás.
A következő év egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a piaci kamatozású hitelek mennyire tudják pótolni a kieső állami támogatásokat, illetve az új konstrukció képes lesz-e fenntartani a lakáspiaci keresletet. Az előrejelzések alapján 2027-ben mind a hitelpiac, mind az ingatlanpiac jelentős alkalmazkodás előtt állhat.
