A vörösiszap-katasztrófa egyértelmű károkozójaként nevezi meg a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-t az október 6-án kihirdetett veszélyhelyzet során keletkezett károk enyhítéséről és a helyreállításról szóló kormányrendelet. A Magyar Közlönyben pénteken megjelent rendelet szól az állam nevében a céggel szemben történő kártérítési eljárás megindításáról is. A rendelet szabályozza a károsultak elemi lakhatási feltételeinek biztosítását, az ingóságokban keletkezett károk enyhítését, valamint a mindehhez szükséges jogszabályalkotások, feladatkiszabások határidejét is.
A rendelkezés szerint megsemmisült ingatlanjaik helyett új, vagy használt cserelakásra, ingóságaik kártérítésére 500 ezer forint értékhatárig, egyéb értékeik elvesztése miatt 200 ezer forintig kaphatnak kárpótlást a károsultak - közölte Muhoray Árpád vezérőrnagy, kármentesítési parancsnok Devecserben újságírókkal, a védelmi bizottság ülése után. A polgári védelmi tábornok közlése szerint a kárenyhítés szempontjából új ház építésére, cserelakás vásárlására, megsérült ingatlanjaik helyreállítására kérhetnek támogatást, vagy egyedi igények esetén pénzbeli hozzájárulást a károsultak.Pénzbeli támogatást az kaphat, akik más családnál végleges lakhatási megoldásként - például idős szülők - befogadásra kerülnek – jegyezte meg.
A kormányhatározatot ismertetve Muhoray Árpád azt mondta: a nem ingatlanokat ért károk enyhítésére is lehetőség nyílik, így családonként egy gépkocsi értékarányos áráig, háztartási ingóságok esetében maximum 500 ezer forintig, ruhaneműk, raktározott élelmiszerek esetén maximum 200 ezer forintos értékhatáráig igényelhetnek kárenyhítést, de a jogosságot hitelt érdemlően bizonyítani kell.
Lasztovicza Jenő, a védelmi és kármentő bizottság elnöke azt mondta: a Magyar Kármentő Alapba eddig befolyt mintegy 1,2 milliárd forintból lehetőség nyílik további ingóságok kárpótlására, ugyanis a kormányhatározatban foglaltakat nem ennek az alapnak a számláján lévő adományokból fedezik.
A tíz halálos áldozatot követelő, sok milliárd forintos kárt okozó katasztrófa ügyében a Mal Zrt. eddig nem ismerte el felelősségét. Ugyanakkor a cég humanitárius segítségként öt éven át évi 300 millió, összesen 1,5 milliárd forintos juttatást ajánlott fel, de erről nem egyeztetett a zrt. tevékenységét felügyelő kormánybiztossal, Bakondi Györggyel, aki emiatt megtiltotta a peren kívüli egyeztetés folytatását.
Azt, hogy ki a felelős a katasztrófáért, büntetőjogi, közigazgatási és polgári jogi eljárások során próbálják tisztázni. A büntetőjogi felelősséget a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálja: eddig a cég három vezetőjét gyanúsították meg.
