Kiutazásunkat követően nem volt sok időnk regenerálódni, hiszen másnap már az olimpiai ezüstérmes, Eb-3. Izland ellen meg is kezdtük a tornát. A mérkőzésen a jobb csapat győzött. Izland végig jobban játszott nálunk, mi pedig nehéz helyzetbe hoztuk magunkat, s csak szaladtunk az eredmény után. A titkos vágyunkat így nem sikerült beteljesíteni. A norvégokat, a brazilokat, Japánt és az osztrákokat azonban mindenképpen szerettük volna felül múlni, s így lépni tovább a csoportból.
Fazekas Nándor
Második meccsünkön, Norvégia ellen hatalmas bravúrt hajtottunk végre. Ismét rosszul kezdtünk ellenük, de kiváló csapatszellemünknek köszönhetően fel tudtuk venni a versenyt az skandinávokkal, s megfordítottuk a meccset. Véleményem szerint a szerencse is mellénk állt, hisz nekünk minden bejött, miközben az ellenfélnek semmi sem sikerült. Ez azonban már „járt” nekünk, hiszen hasonló szituációkban korábban többször is mi maradtunk alul.
Brazília ellen biztos győzelmet arattunk. Koncentrált a csapat, de eközben tudat alatt megpróbált „spórolni” is az erejével. Védekezésben és támadásban is akadtak problémák a koncentrációval, azonban amikor kellett, odatette magát az együttes.
Tagnap Japán legjobbjai ellen – a várakozásoknak megfelelően – kemény meccset vívtunk. Ha helyenként akadozott is a gépezet, de őket is meg tudtuk verni. Az esti Izland-Ausztria meccs előtt így már tudtuk, hogy ha Izland nyer, akkor mindenképpen továbbjutunk a középdöntőbe. Az osztrákok hiába vezettek a szünetben öttel, végül ők is alul maradtak az északiakkal szemben. Így a „sógorok” elleni holnapi ütközet a továbbjutás szempontjából már tét nélküli, hiszen mindenféleképpen megyünk tovább a következő körbe.
Tegnap beszélgettem Sterbik Árpival, aki hangsúlyozta, hogy a mai meccsüket még meg kell várni ahhoz, hogy kijelentsük, hogy Franciaország, Spanyolország és Németország vár ránk a középdöntőben. Én azonban biztos vagyok benne, hogy velük találkozunk. A három, világ elitbe tartozó együttes magáért beszél. Kijelenthetjük, hogy pokolian nehéz csaták várnak ránk. Persze ettől szép a kézilabda. Mi is megmutattuk már a vb-n, hogy kiváló csapatként tudunk működni. Remélem, hogy a középdöntőbeli ellenfelek ellen leszünk képesek a legjobbunkat nyújtani, hogy elérjük a célunkat, az 1-7. hely valamelyikének megszerzését. A felkészülésünk jól sikerült, töretlenül bízunk egymásban és magunkban.
Nem szeretünk számolgatni. Minden meccsen 150 %-ot kell nyújtani. Valamennyiükkel szemben van már sikerélményünk. A franciák ellen tavaly kiváló találkozót vívtunk, a Spanyolokat pedig a norvégiai vb csoportmeccsén vertük. A németekkel szintén jó meccseket szoktunk játszani, bár utoljára azt hiszem az athéni olimpián győztük le őket. Minden találkozón úgy fogunk felmenni a pályára, hogy pontot, vagy pontokat szerezzünk, de tisztában vagyunk vele, hogy milyen erősségű ellenfelek várnak ránk.
Tegnap megérkezett Charlie is, ma délelőtt pedig már együtt edzettünk vele. A holnapi összecsapást szerintem még kihagyja, de a létfontosságú párharcokon ő is bevethető lesz. A körülményekre egyébként nem panaszkodhatunk. Minden rendben van. Nagyon jól érezzük magunkat. A magyaros ételek azonban mindannyiunknak hiányoznak. Szerencsére zacskós levessel, s egy kis hazai kolbásszal többen is készültünk, amikhez időnként hozzá tudunk nyúlni.
Fazekas Nándor
