A napokban történt magyarországi földrengés kapcsán Ügy-kontroll rovatunkban annak jártunk utána, milyen gyakran kell hasonló természeti eseményre számítani, hogyan készülhetünk fel rá, s mit tapasztaltak a veszprémiek. Témánk zárásaként dr. Mohos Gábor aljegyzőtől kérdeztük, milyen intézkedések zajlanak városunkban katasztrófa esetén.
– A helyi védelmi bizottság elnöke a mindenkori polgármester, titkára pedig a polgármesteri hivatal vezetője, a jegyző. A hivatal – erre a feladatra kijelölt – köztisztviselői alkotják a titkárságot, ezen belül a hivatal irodavezetői pedig irányítják az egyes munkacsoportokat. Az operatív munkát, a tényleges intézkedéseket a rendőrség, tűzoltóság, ÁNTSZ és a polgárvédelemi kirendeltség végzi.
dr. Mohos Gábor
– A végső döntést minden esetben a polgármester hozza meg?
– A jogalkotók tisztában vannak vele, hogy a bizottság élén nem „szakember” ül, ő csak operatív irányító feladatot lát el a város érdekében. Országos szinten is így működik, például hadiállapot esetén a köztársasági elnök a hadsereg főparancsnoka. Jelentősebb mértékű földrengés esetén nem csak Veszprémben jelentkeznének a károk, hanem a megye nagy részét érintené, így a megyei védelmi bizottsághoz kerülne át az irányítás, ők döntenének az esetleges és szükséges feladatokról.
– Adott esetben a bizottság milyen ügymenettel dolgozik?
– Elemi csapás esetén a helyi védelmi bizottság elnöke hívja össze a tagokat, s közösen látják el az operatív szervek koordinációját. Mindenki ismerteti a szakmai elképzeléseit, tapasztalatait, jogszabályban meghatározott feladatait, tervét az adott szituációnak megfelelően. Vannak óvóhelyek, önkormányzati intézmények, amelyek szállást adhatnak, vendéglátóhelyek, éttermek is szerepelnek a nyilvántartásban, ezek katasztrófa esetén kötelesek szolgáltatni. Amennyiben a megyeszékhelyen nincs biztonságos terület, a Balaton parti településekre irányítják az embereket.
– Tartanak rendszeres üléseket, gyakorlatokat?
– A helyi védelmi bizottság tagjai időközönként oktatáson vesznek részt, de például novemberben rendszeresen összeülnek, s az érintett szervezetek beszámolnak a télre való felkészülés állapotáról. Nincsenek előre meghatározott konkrét lépések, gyakorlatok különböző káresetre kidolgozva, minden esetben az adott helyzetnek megfelelő intézkedéseket teszik meg. Komolyabb katasztrófa esetén – amely az adott településen, vagy esetleg több településen is túlmutat – a megyei védelmi bizottság veszi át az irányítást, ahol a megyei önkormányzat hivatalában önálló szervezeti egységként működő megyei védelmi iroda segíti a bizottság munkáját.
A katasztrófavédelmi igazgatóságon léteznek konkrét elképzelések különböző kárestekre, de szinte minden esetben a tűzoltók végzik a legtöbb munkát.
– Jól átgondolt a rendszer?
– A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szervezeti egysége a polgárvédelmi kirendeltség, nekik azonban részben az önkormányzat biztosítja az anyagi, technikai feltételekhez szükséges erőforrásokat. Vagyis a polgári védelem munkatársait a helyi védelmi bizottság elnökeként a polgármester irányítja, de a munkáltatói jogkör gyakorlója a megyei katasztrófavédelmi igazgató, azaz hivatásos állományba tartoznak. Véleményem szerint nem előnyös ilyen formában az összekapcsolódás.
