„Azt mi is érzékeljük, hogy karácsony közeledtével rengetegen adományoznak” – feleli Horváthné Kecskés Diána arra a kérdésemre, mennyire tendencia a jótékony cselekedetek megnövekedése az adventi időszakban. Hozzáteszi, ők maguk is eleve több akciót hirdetnek ilyenkor.
„November végén már volt egy felhívásunk a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel közösen, amikor három napon keresztül gyűjtöttünk élelmiszereket rászoruló családoknak a Tescóban, és szerencsére nagyon sok adomány érkezett. December elején mindig elindítjuk a cipős doboz akciónkat is, amit hagyományosan óvodákban, általános iskolákban, gimnáziumokban tartunk, de ma már cégeknél, egy-egy nagyobb vállalatnál is vannak gyűjtőpontjaink, majd a beszállított ajándékokat kiosztjuk. Három éve rendszeresen kapunk fenyőfákat egy árustól a nélkülöző családoknak, de rengeteg játék érkezik, vagy magánszemélyek keresnek meg bennünket, hogy bizonyos összegért cserébe karácsonyi ajándékot vennének rászoruló kisgyerekeknek, most pedig épp egy idős néni ajánlott fel egy színes tévét egy családnak.”
Karácsonykor mindenki egy kicsit többet ad
Az intézményvezető szerint rendkívül jó érzés, hogy ennyien segítenek, hiszen sokan máskülönben nem tudnák meglepni gyermekeiket. „Az ünnep hagyománya, hogy ilyenkor magunkba szállunk, és szeretünk többet adni. Nem kevés olyan házaspárt ismerek, akik évek óta jelentős összeget szánnak arra, hogy rászoruló gyerekeknek vegyenek karácsonyi ajándékot, hiszen látják, hogy a saját szeretteik mennyire örülnek nekik, és ha megtehetik, miért ne csalnának mosolyt mások arcára is?”
A rászorulóknak is jut karácsonyfa
Ez rendkívül nemes, ugyanakkor az ünnepi jótékonysági hullám egy pici aránytalanságot is eredményez. „Főleg az élelmiszer adományok kapcsán érezhető ez, hiszen ezeknek a családoknak valójában szinte minden hónapban szüksége lenne arra a kiegészítő ételmennyiségre, amiből ilyenkor már túl sok is akad. Éppen ezért van olyan adományozónk, akitől azt kértük, inkább majd januárban hozza be az élelmiszereket” – mondja Horváthné Kecskés Diána.
De hogy állunk a jótékonysággal éves szinten?
Veszprémben szívesen adnak a polgárok a családsegítő szolgálat munkatársai szerint év közben is. Vannak, akik rászoruló gyerekek nyári táboroztatását vállalják évek óta, és akadt olyan család is, aki minden egyes nap 30-40 lurkónak készített reggelit, ebédet. Mások programokat szerveztek, a beiskolázásban segítettek, de a szervezet nagyon sok ruhát, bútort kap egész évben.
„Mi azt szeretnénk, ha folyamatosan támogatnák a családokat. Óriási könnyebbséget jelent, ha tudják, fixen számíthatnak arra egy hónapban, hogy valaki vesz nekik egy kiló húst, gyümölcsöt, öt doboz tejet vagy egy flakon mosóport – amire mondjuk egy ma már átlagosnak számító 110 ezer forintos albérlet és rezsi díj mellett nem igen jutna.
Ilyen esetben a támogatókat összekötjük a családokkal, és konkrét bevásárló lista alapján beszerezhetik a kívánt termékeket. Többen segítenek így – van, aki anonim módon, de vannak párjaink, akik jól ismerik egymást, rendszeresen találkoznak nálunk. Egy nagyon kedves asszony például bevásárol két családnak, és szinte mentorukká is vált, az egyik anyukának tanácsot is ad a gyerekneveléshez. Ez is nagyon fontos, mert ilyenkor a jobb szociális környezetben nevelkedett személy megoszthatja a tapasztalatait azzal, akinek ez nem feltétlenül adatott meg, és nemcsak anyagilag, hanem szellemileg is ad” – magyarázza az intézményvezető. A szakember szerint egyébként az sem baj, ha valaki inkább az anonimitást választja: van, aki egyszerűen túl megrázónak ítélné meg a találkozást, márpedig az lényeges, hogy az adakozó is jó élményként élje meg a támogatást.
És ez egyáltalán nem mellékes. Bár egyre nő a jótékonykodók száma a jómódúak és teljesen átlagos körülmények között élők körében is, Horváthné Kecskés Diána elmondása szerint volt idő, amikor inkább egyfajta csalódottságot lehetett megfigyelni. „A jószándékú emberek jó értelemben véve naivak is, ezzel pedig sokan visszaéltek Facebook csoportokban, médiában megjelent hamis hírek révén, telefonon, vagy az utcán, amikor csalók hiteles szervezetnek adták ki magukat – mondja. – Ezeknek nem szabad bedőlni, és ha nem szeretnénk csalódni, érdemes a miénkhez hasonló átlátható önkormányzati intézményeket keresni, vagy nagy egyházi segélyszervezetekhez fordulni.”
Legutóbb a VHK-n keresztül érkezett a segítség
Közösségben mindig van kire támaszkodni
Jót tenni persze nemcsak anyagi vagy tárgyi adományokkal lehet, hanem egyszerű figyelmességekkel is. Mert a valódi jótékonyságba az is beletartozik, hogy besegítünk a takarításba egy idős embernek, vagy vigyázunk az egyedülálló anyuka gyerekére, amíg ő elintézi a teendőket. Ebben azonban úgy tűnik, még nem nagyon sikerült előrelépéseket tenni.
„Voltak erre irányuló kísérleteink, de nehézségekbe ütköztünk. Sok az önkéntes, akik szeretnének segíteni, de ezek az élethelyzetek általában olyan szintű alkalmazkodást igényelnek, amit csak családon belül tudnak elviselni az emberek, egy idegen esetében kevésbé” – magyarázza Horváthné Kecskés Diána.
Úgy látja, az igazi fejlődést az jelenthetné – és ez az ő célja is –, ha kisközösségek alakulnának ki. Ők ugyanis onnantól kezdve minden élethelyzetben, problémában segítik a tagokat. „Az önsegítő csoportok erre remek példa, és valószínűleg még falun is él a szokás, hogyha a szomszéd eltörte a lábát, segítünk neki a fűtésben, bevásárlásban. Városban már kevésbé. Hiányoznak ezek a természetes támaszok az emberek életéből.”
A középkorúakról és a kamaszokról se feledkezzünk meg!
Ha tehát mi is szeretnénk segítő kezet nyújtani, nyújtsuk ki kezdésként például a szomszéd néninek, aki a járókerete miatt nehezen mozog. De a középkorúakról se feledkezzünk meg! Merthogy hajlamosak vagyunk, és ha adunk, jórészt gyerekeknek vagy idős embereknek, hiszen ők a legkiszolgáltatottabbak. Ugyanakkor a felnőtteknek sokszor borzasztó nagy terheik vannak, hiszen ők gondoskodnak mindenki másról, és egy jó szó, egy kedves gesztus, némi segítség nekik is rengeteget jelent. Ha pedig feltétlenül karácsonyi ajándékkal szeretnénk kedveskedni, válasszunk támogatottnak egy kamaszt. „A felajánlott játékok 95%-a a kisiskolás korosztálynak szól, a kamaszoknak, főleg a fiúknak viszont alig tudunk összeállítani ajándékcsomagokat – tudom meg a családsegítő szolgálattól. – Pedig néhány kozmetikumnak, ékszereknek, vagy egy jó pólónak ők is nagyon örülnének.”
