Információik szerint a generálkivitelező és alvállalkozója között (vita miatt) mindezidáig nem jutott pénzéhez minden magyar alvállalkozó, holott a munkát már régen elvégezték.
A folytatásban a frakcióvezető ismét a testületi ülésen elhangzottakat idézte: Az „egyeztetések” a válaszadásban közreműködő ügyvezető részvételével folytak és folynak, tehát minden információ a birtokában volt (Debreczenyi Jánoséban – a szerk. –) a válaszadáskor. Hartmann Ferenc szerint nem mondott igazat az ügyvezető, azt pedig a polgármester fenntartások nélkül elfogadta és továbbította, s ezzel a polgármester is félrevezette a kérdezőket, a közvéleményt és a sajtót. A válaszból az tűnik ki – tette hozzá a frakcióvezető –, hogy Debreczenyi János rendben lévőnek tartja azt, hogy a beruházáson dolgozó magyar alvállalkozó veszteséget szenved el a generálkivitelező (beruházó) és EU-n kívüli alvállalkozója szerződésszegésre irányuló magatartása miatt.
Az MSZP információi szerint június 20-án, pénteken olyan szerződésmódosítás készül, amelyhez a magyar alvállalkozó kénytelen asszisztálni azért, hogy az elvégzett munkája ellenértékének legalább egy részét megkaphassa.
A szocialisták birtokában lévő szerződés tartalmaz egy plusz 3%-os járulékos költséget. Ez ugyan nem drágította a csarnokot, ám olcsóbb lehetett volna, ha a beépített anyagra (pl. tetőszerkezet, szék) nem számítják fel a 3%-os járulékos költséget (vízdíj, WC, szemétszállítás) címén.
A szocialisták kíváncsiak arra, ki is látta el a nem EU országbeli alvállalkozó jogszabályban előírt pénzügyi képviseletét. Ez azért fontos, mert a vonatkozó jogszabály alapján a Közüzemi Zrt. 2008. január 28-ig egyetemes felelősséggel tartozik a kötelezettségekért.
Hartmann Ferenc hangsúlyozta, hogy nem kaptak egyértelmű választ arra, hogy a nem EU-s alvállalkozó csak termékimportot teljesített, avagy ezen túlmenően végzett-e tevékenységet a csarnok megvalósítása során (az érvényes szerződés szerint). Szeretnének tisztában lenni azzal, hogy az építésvezető milyen tartalmú számlákat igazolt le neki, s összhangban van-e az igazolt teljesítés tartalma a mai napon (június 19.) hatályos szerződéssel.
Hartmann Ferenc felhívta a figyelmet arra is, hogy az engedély nélküli építkezés 2006. november 6-ig tartott. Szerinte ez azért is fontos dátum, mert 2006. október 1-jén önkormányzati választások voltak, s október 16-án a polgármester és a képviselő-testület letette az esküt.
Újságírói érdeklődésre válaszolva a frakcióvezető elmondta, nem tud arról, hogy a 4,5 milliárdos beruházásra kirótt bírság jogerős-e vagy sem, továbbá arra sem tud válaszolni, hogy a balatonalmádi rendőrkapitányságon ismeretlen személy elleni feljelentés (az engedély nélküli építkezésről) vizsgálata milyen szakaszban van.
Szerkesztőségünk megkereste a polgármesteri hivatalt, ahol teljes terjedelmében rendelkezésünkre bocsátották azt a levelet, melyet Debreczenyi János polgármester küldött válaszként Hartmann Ferenc frakcióvezetőnek (a válaszokat Sturz Mihály ügyvezető elnök továbbította a hivatal részére). A válaszlevelet változatlan formában adjuk közre.
Válaszok
a Veszprém Aréna beruházásával, pénzügyi állapotával kapcsolatban
a Szocialista képviselőcsoport 2008. május 29-én átadott kérdéseire
ad 1. A létesítmény megvalósítására kötött generálkivitelezői szerződésben vállalt kölcsönös kötelezettségek teljesültek. A generálkivitelező a létesítmény megvalósítását vállalta, a beruházó a kivitelezés teljesülése esetén a munkák kifizetését. (Konkrét kérdésre tudunk konkrét választ adni.)
ad 2. Erre a kérdésre – mivel teljes mértékben pontatlanságot tartalmaz - több részben adható meg a válasz.
– A beruházásnál nincs fővállalkozó. A beruházás generálkivitelező bevonásával valósul meg.
– A generálkivitelező nem növelte meg a kivitelezésre fordított összeget az alvállalkozóinál 3%-kal. Az alvállalkozókkal kialkudott díjból került elkülönítésre ez az összeg utólag, tehát a beruházás költségét nem növelte.
– Ebből az összegből kerültek a generálkivitelező részéről finanszírozásra azok a beruházás egészénél felmerülő járulékos költségek, melyeket nem fizet külön a beruházó: őrzés-védés, épület vagyonbiztosítás, illemhelyek bérleti díja, ideiglenes felvonulási költségek, energiadíjak, vízdíjak, szemét szállítás…
– A ténylegesen felmerülő járulékos költségeken kívül a 3%-os fedezetből biztosítja a generálkivitelező a létesítmény megvalósításánál felmerülő generálszervezési, koordinálási, műszaki vezetési munkákat is.
– A beruházásnál a generálkivitelező részére a beruházó semmilyen „rezsi” jellegű költséget nem fizetett ki, azokat a tényleges munkát végző vállalkozók állták, illetve a generálkivitelezőnek átadásra kerülő 3%-os díj fedezte.
– A fentiekből is látszik, hogy nem nőtt meg a kivitelezésre fordított összeg. A kérdésből következtethető konstrukció megvalósítása – azaz a megállapodott vállalási díj megemelése ezekkel, a költségekkel – valóban többletköltséget eredményezett volna, de egy ilyen konstrukció a beruházó részére elfogadhatatlan lenne.
ad 3. A horvát alvállalkozó magyarországi pénzügyi képviseletét szerződés alapján a Veszprém Zrt. vállalta fel. Cégbeolvadást követően ez a feladat a VKSZ Zrt.-re hárult. A pénzügyi képviselet a jogszabályok szerint tevékenykedett, minden adóbevallás és bejelentési kötelezettség teljesült. 2008. január 28-án a VKSZ Zrt. – több tárgyalást követően, melyeken nem sikerült a horvát partnerét meggyőzni arról, hogy a magyarországi jogszabályoknak nem megfelelően kívánja a tevékenységét folytatni – írásban felmondta a pénzügyi képviselet ellátását, melyet megkapva a horvát fél azt tudomásul vette. Erről az adóhatóságot és a horvát fél magyarországi jogi képviseletét is értesítette a VKSZ Zrt. Jelenleg általunk nem ismert, hogy ki látja el a képviseletüket. (A horvát cég magyarországi adószakértője szerint erre lehet, hogy nincs is szükségük. – Nyilatkozták korábban a horvát vezetők.)
ad 4. A magyar alvállalkozók számlái - az érvényes alvállalkozói szerződések alapján - teljes körűen kifizetésre kerültek. A generálkivitelező havonta történő számlabenyújtásakor az alvállalkozói számlák kifizetését a finanszírozó pénzintézet is ellenőrzi, mivel a hitelszerződésben ez rögzítésre került.
ad 5. A tetőszerkezetet nem Magyarországon gyártották le. A generálkivitelező a szerkezet beszállításakor ebből adódóan termékimportként fogadta be a horvát fél számláját. A beruházó – mivel előleget nem fizetett, és leszállított termékre sem hívhatott le hitelt, így csak beépített szerkezetekre állt módjában számlát fogadni – építés kivitelezésre fizette ki a generálkivitelezőt a szerkezet elkészülésekor.
ad 6. A létesítmény használatba adásához még nem áll a beruházó rendelkezésére minden minőségi tanúsítvány, műbizonylat. Ezek begyűjtése folyamatban van. A generál kivitelező, illetve alvállalkozói az elkészült munkákhoz kapcsolódóan rendelkeznek a szükséges dokumentumokkal. A műszaki átadás teljes lezárását követően kerülnek a dokumentumok teljes körűen a beruházóhoz. (Konkrét kérdésre tudunk konkrét választ adni.)
A beruházás I. kivitelezési ütemének leállítása: 2006. november 06.
A kivitelezés folytatása: 2007. június 11.
Veszprém, 2008. június 6.
Sturcz Mihály
ügyvezető
