Aki tudja, mit keressen, az akár Veszprém belvárosában is gyönyörködhet az évmilliókkal ezelőtt keletkezett földtani alakzatokban. A középső triász időszakában létrejött mészkőformációk azonban nem csak formáik miatt érdekesek. Sólytól Pécselyig, Herendtől Szentkirályszabadjáig megye-szerte rendkívül gazdag leletanyagot gyűjtöttek össze a geológusok a korabeli élőlények kövületeiből.
A ma rendelkezésünkre álló leletanyag Laczkó Dezső 1900-as évek elején folytatott kutatómunkájának eredménye, aki mindent összegyűjtött, ami kezébe akadt. Így került elő a Jeruzsálemhegy környékéről az a kavicsfogú álteknős maradvány is, amiből összesen kettő darabot találtak a világon.
Bár a klasszikus mélytengeri kisállatok maradványai az egész Séd völgyében fellelhetők, külön említést érdemel a Nemesvámosi Mészkő Tagozat, amely nem csak amiatt érdekes, hogy vörös mészkő, hanem azért is, mert itt található a magyarországi középső triász leggazdagabb mélytengeri kisállat leletanyaga. A mintegy 240 millió éves, főként pörgelábúakból álló gyűjtemény a katrabócai kőfejtőből került elő. Veszprém környékén azonban nem csak hajdani tengeri lények maradványait rejtik ezek a rétegek, a különféle mészvázas puhatestűek, csigák, kagylók, carcarodon fogak mellett rénszarvas állkapcsokat is találtak a szakemberek.
Jó hír azoknak, akik nem fértek be a keddi előadásra, hogy a múzeumi szabadegyetem előadásairól nemsokára kiadvány készül.
