Tavaly - döntően a személyi jövedelemadó-szabályok változásának köszönhetően - 1,9 százalékkal nőttek a reálkeresetek a nettó átlagkeresetek 6,9 százalékos emelkedése és a 4,9 százalékos infláció eredőjeként - ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. A decemberi reálkeresetek viszont 3,8 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbitól, miután a 4,7 százalékos inflációval szemben a nettó bérek csak 0,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál és költségvetési intézményeknél a bruttó keresetek decemberben 4,6 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbitól, de az egész év átlagában 1,4 százalékkal emelkedtek.
A versenyszférában 3,3 százalékkal nőttek a bruttó keresetek, a költségvetési intézményeknél - az alacsony keresetű közfoglalkoztatottak számának emelkedése miatt - 2,7 százalékkal csökkentek 2010-ben. Az előző év decemberéhez képest a versenyszférában 2,2, a költségvetési szektorban 10,3 százalékkal csökkentek a bruttó keresetek. A csökkenés a tizenharmadik havi fizetés és egyéb jutalmak elmaradására vezethető vissza, hiszen a KSH adatai szerint prémium, jutalom és egyhavi külön juttatások nélkül számolt bruttó átlagkereset a versenyszférában az előző havi ütemmel megegyező 3,0 százalékos, de a költségvetési szektorban is 0,4 százalékos növekedést mutat, ami csak 0,1 százalékponttal kisebb a novemberinél.
A nettó átlagkeresetek az egész évet tekintve 7,6 százalékkal nőttek a vállalkozásoknál és 5,4 százalékkal emelkedtek a közszférában. Ebből 2,6, illetve 0,5 százalékos reálkereset emelkedés adódik a tavalyi évre. Decemberben a nettó keresetek 2,0 százalékos emelkedése 2,6 százalékos reálbércsökkenést jelentett a vállalati szektorban, míg a közszférában mért 2,7 százalékos nettó bércsökkenés 7,1 százalékkal vetette vissza az átlagos reálkeresetet.
Nemzetgazdasági átlagban a bruttó kereset a tavalyi év átlagában 202 ezer 576 forint volt, a nettó 132 ezer 628 forintra rúgott. A feldolgozó iparban 200 ezer 748 forint volt tavaly az átlagos bruttó kereset az építőiparban viszont csak 153 ezer 003 forint, az oktatásban 195 ezer 928, míg a humán egészségügy és szociális ellátás terén 142 ezer 337. Hagyományosan a pénzügyi és biztosítási ágazat fizet a legjobban, a bruttó átlag kereset itt 433 ezer 442 forint volt tavaly, és éppen a nemzetgazdasági átlaggal megegyező növekedési ütemet mutatott az év során.
Az 5 főt, vagy ennél több embert foglalkoztató vállalkozásoknál tavaly január-december átlagában 1 millió 827 ezren dolgoztak, gyakorlatilag ugyanannyian (pontosan 0,3 százalékkal többen), mint egy évvel korábban. Januártól áprilisig a versenyszférában alkalmazásban állók létszáma minden hónapban alacsonyabb volt, mint az egy évvel korábbi, míg májustól folyamatos emelkedést mutatott. A költségvetési szférában az alkalmazottak létszáma 772 ezer fő volt, ami a közfoglalkoztatás bővülése miatt 3,3 százalékos növekedést mutat. A közfoglalkoztatás nélküli 686 ezer fős létszám 0,2 százalékkal volt kevesebb, mint 2009-ben. Összességében a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszáma 1,5 százalékkal emelkedett január-decemberben az egy évvel korábbihoz hasonlítva. A decemberi létszámadatok 2,5 százalékos éves növekedést mutatnak és a versenyszférában 2,9 százalékkal több alkalmazottat mutatnak.
