Ennek megfelelően a 2009-es értékek voltak a legmagasabbak, a nők esetében ez 77,9, a férfiaknál 70,1 évet jelent. Megnéztük, milyen különbségek vannak a megyék között a várható életkilátásokat illetően.
A vizsgált időszakban, azaz 2009-ben az ország valamennyi megyéjében emelkedett a születéskor várható átlagos élettartam. Ennek mértéke azonban az országos trendhez hasonlóan, időszakonként és nemenként különböző volt, így a megyék sorrendjében is történtek változások a korábbiakhoz képest. De a nyugati és észak-keleti országrészek közötti halandósági különbségek fennmaradtak.
A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2009-ben a nőknél Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb a születéskori várható élettartam, majdnem egy évvel meghaladva az országos átlagot. A rangsorban Budapest következett, majd Zala, Hajdú-Bihar és Vas. A legalacsonyabb értékeket Borsod, Nógrád, Békés és Komárom-Esztergom megyék mutatták, 1–1,5 évvel elmaradva az átlagtól. A nőknél viszonylag kicsi a szóródás mértéke, a legmagasabb és a legalacsonyabb megyék között 2,5 év volt a különbség a születéskori várható élettartamban, és ez az érték csökkenő tendenciát mutat az elmúlt közel húsz évben.
A férfiak esetében ettől eltérő képet kapunk. 2009-ben a fővárosi férfiak remélhették a legmagasabb születéskori várható élettartamot az országos átlagot 2 évvel meghaladó értékkel, majd Veszprém, Győr, Csongrád, Zala, és Pest megyék következnek a rangsorban. A legalacsonyabb értékkel Borsod, Szabolcs, Somogy, Komárom-Esztergom, Jász és Heves megyék bírtak 1,3–2,2 évvel elmaradva az országos átlagtól. A nőkkel szemben a férfiaknál jóval nagyobb a várható élettartam megyék közötti szóródása: 4,1 év a különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb értékek között, és az elmúlt közel két évtizedben ez a különbség csak nőtt.
A területi elemzések egy sajátos eszköze, amikor a településeket nem földrajzi elhelyezkedésük, hanem az ott élő lakosság száma vagy a település közigazgatási jellege (város-község) szerint vizsgálják. A születéskor várható átlagos élettartamban ebben a tekintetben is markáns különbségek érhetők tetten. Mindkét nem esetében igaz, hogy minél kisebb a település, annál kedvezőtlenebb a halandóság és alacsonyabb a várható élettartam. 2009-ben az ezer fő alatti településeken az országos átlaghoz képest a nők 1,2, a férfiak 2,1 évvel kevesebb életévre számíthattak világrajövetelükkor.
A legjobb életfeltételek az ötven és százezer lélekszám közötti városokban érhetők el, mivel mindkét nem esetében itt a legmagasabb a születéskori várható élettartam, a nőknél 1,1, a férfiaknál 1,3 évvel meghaladva az országos átlagot. Általában igaz, hogy a városi lakosság magasabb élettartamot remélhet, mint a községekben élők: 2009-ben ez a többlet a nőknél 1,1, a férfiaknál 1,8 év volt az előbbiek javára.
