Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A király meztelen

2011. február 24. 5:00 // Forrás: Szikra Ágnes
Mint egy úthenger, úgy dübörög végig a közönségen – pontos, feszes tempójú, átgondolt: összességében lehengerlő.

Ránki György Pomádé király új ruhája című gyerekoperáját február 20-án délután mutatták be a Petőfi Színházban. Hogy minek a gyerekeknek opera, arról lehetne vitatkozni pro és kontra, de jelen mű a célnak tökéletesen megfelel, kiskorúaknak szól, másfél órás, egy szünettel, hogy a sajtkukacok táplálkozhassanak, üríthessenek, mozoghassanak egy kicsit közben. Leköti a figyelmet, nincs holtpont az előadás alatt, pörögnek az események, szárnyal és árad a zene (karmester: Oberfrank Péter). Operához képest aránylag érthetően éneklik a szöveget, meg a történet amúgy sem túl bonyolult. A király reggelije („reg-ebédje”) ürügyén bemutattatnak a zenekari hangszerek is – hiszen a felség voltaképpen hangjegyeket fogyaszt el jóízűen –, így még a zenei analfabéták is gazdagabban távozhatnak.

A színpad hátterében egy óriási ruhásszekrény áll, mi más jeleníthetné meg pontosabban egy olyan király életét, akinek minden csak a cicoma, a pomádé, a divat körül forog. A szekrény kinyitható, a fiókok kihúzhatók, tetszés szerint lépcsőként, trónként, ágyként funkcionálnak a felségesnek. A nagy király használati tárgyai is szükségképpen nagyok, az óriás villa, kés, bögre a fantáziavilág, a meseszerűség felé taszajtja a darabot.

Pomádé király (Cseh Antal) üres, buta, felszínes ember, alattvalói pedig kiszolgálják őt, rettegik is, és kényelmes is nekik voltaképp ez a hódolás, hiszen mit is csinálnának, önálló gondolataik nincsenek. A talpnyalók szorgalmasan nyalják a fagylaltot, és a pezsgőspoharakkal „mindegy ki” egészségére koccintanak.

A groteszk kavalkád a legnagyobb erőssége az előadásnak, a szervezett tömegjelenetek, melyekben mind a zene, mind a színpadi történés folyamatos mozgásban van. Folyamatos hullámvasút ez a vígopera, melyben nem a völgyek a jellemzők. Az egyik legjobb jelenet az – melyben dallam és akció egymásra talál, fülbemászó, vicces és szórakoztató egyben –, amikor a miniszterek megtekintik a két takács munkáját. Kis ablakokon kinéznek a csukott szekrényajtón (városkapun), a két szélhámos (Decsi András és Szerdahelyi Pál) pedig fürgén tekeri biciklijét, hajtja a szövőszéket, amin készül a nagy büdös semmi.

A legjobb a kar – szerintem. A nők kosztümje kevésbé érdekes, de a férfiak zakóján rendre felfedezhető valamilyen „ruhamaradék”, egy fél mellény, nyakkendő, hózentróger, kalap, és ráadásként fura fejfedőt viselnek. És remekül ki van az is találva, kérem, hogy ki, mit, mikor és miért csinál. Bár csak pillanataik vannak a színpadon, mégis mindannyian külön egyéniségek, egy-egy apró gesztussal jellemzik figurájukat, és emellett együttesként kerek, sokszínű, izgalmas világot varázsolnak elénk. A parányi mikrovilágok teremtésére jó példa a miniszterek ébredésének jelenetsora.

Az előadás az átlagosan egy méteres közönség számára is érthető módon mutatja be a diktatúra természetét, a hatalmat és az azzal való visszaélést, humorosan, olykor szerethetően ábrázol egy romlott, erkölcsileg halott világot (rendező: Toronykőy Attila). Gyerekelőadás ez a javából, a gyerekek nyelvén – kellékek, jelmezek, díszlet, színészi játékok terén percről percre bebizonyosodik ez. Mindeközben egy pillanatig sem lesz olcsó vagy buta, inkább még a felnőttek (szülők) számára is szórakoztató, mondanivalót hordozó a darab.

Aki zenére szoktatná csemetéjét, vagy csak rápakolna a zeneszeretetre egy lapáttal, vagy úgy véli, kulturálódjon már az a gyerek a színházba’, oszt nézzen operát is, az feltétlen nézze meg az előadást, mert minőségi munkát láthat.

Nagy fába vágta a fejszéjét a Petőfi Színház, de örömmel jelentem: vigyázz, mert dőőől a fa!

Galéria
Pomádé király új ruhája a Petőfi Színházban
vehir.hu
további cikkek
A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról kultúra A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról Mitől lesz egy régészeti lelet valódi történeti forrás? Miért lehet fontos egy törött cserépdarab, és miért veszítjük el az információ egy részét, ha egy tárgyat dokumentáció nélkül emelnek ki a földből? Többek között ezekről beszélt Felber Zsombor, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze a We Are Smart! beszélgetéssorozat negyedik alkalmán. tegnap 12:51 Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel kultúra Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel Mit jelent ma szerzetesnek lenni? Lemondást vagy inkább szabadságot? Van-e valódi üzenete a nagyböjtnek a rohanó hétköznapokban? És hogyan szólhat a kereszténység azokhoz, akik már örökölt szimbólumként látják a kereszteket és templomokat, de kevésbé ismerik a mögöttük álló hagyományt? tegnap 12:51 Megújult a veszprémi várnegyed Kisszemináriuma, ahol több évszázados ősnyomtatványokat és kódexeket őriznek majd kultúra Megújult a veszprémi várnegyed Kisszemináriuma, ahol több évszázados ősnyomtatványokat és kódexeket őriznek majd Egy csaknem 230 éves feliratot rejtő, befalazott falfülke tanúskodik a veszprémi várnegyed Kisszemináriumának gazdag múltjáról. Az elmúlt években megújított késő barokk épület hamarosan a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár új otthona lesz, ahol díszes kódexek, középkori oklevelek, ősnyomtatványok és felbecsülhetetlen értékű kötetek kapnak majd helyet. tegnap 12:22

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.