– Jeanne egy olyan lány, akit általában szentként, szoborként ábrázolnak – mondta a Jeanne D’Arc szerepét alakító Trokán Anna. – Mindenki azt képzeli, hogy monumentális személyiség, de ő egy 18 éves lány volt, amikor megégették. Az első felvonásban több jelenet van, amikor a családjával láthatjuk. Úgy gondoltuk, hogy ez a lehető legtermészetesebb helyzet, hiszen ugyanolyan természetes lány, mint bárki. Aztán a második felvonásban összetörik őt, és meg is égetik.
Jeanne D'Arc fegyvert fog, hogy hazáját védje az angolok ellen. Amikor a franciák a vezetésével győzelmeket érnek el, veszélyessé válik a franciák számára, az angoloknak is érdekük, hogy megszabaduljanak tőle. Eretnekségekkel vádolják, és őt, aki felemelte hazáját, nem követett el igaztalant, máglyahalálra ítélik. A fellobbanó tűzben azonban szent születik.
Kéri Kitty
– A darab választásánál még nem volt tudatos, de amikor a szövegét fordítottam, és a színpadi adaptációt készítettem, egyre jobban kikristályosodott bennem, hogy én is szeretném vinni a zászlót, mint ahogy ő vitte akkor. Sikerült leporolni és a mai közönséghez közelíteni a előadást. Több humort és szarkazmust csempésztünk bele. Az előadásunk mottója: az igazság szabaddá tesz. A világunk és az akkori romlott, széteső Franciaország között sok párhuzam fedezhető fel. Egy Jeanne D’Arca-ra van szükség, hogy kivezessen minket ebből az állapotból. Nem lehet feladni a küzdelmet, a hétköznapi csatáinkban igazul kell viselkedni. Fel kell ismerni azokat a kicsi Jeanne D’Arc-okat, akik küzdenek, és nem szabad hátráltatni őket – fogalmazott Kéri Kitty, a darab rendezője.
Trokán Anna eddig nem is gondolta, hogy van szerepálma, egészen addig, amíg Kéri Kitty rendező meg nem kereste. – Amikor először találkoztam ezzel a történettel 13–14 éves lehettem. Megdöbbentett, aztán elszunnyadt, most pedig újraéledt ilyen formában – mondta.
Az előadás bemutatója a Játékszínben intim terében lesz. Kéri Kitty szerint akkor működne nagyszínpadon is, ha fel lehetne vinni a színpadra a közönséget. – Azért ragaszkodtam hozzá, mert az előadás csodája úgy jöhet létre, ha személyes kontaktus van a nézőkkel, és a szereplők a nézők között ülnek. Így nem tudnak kikerülni a darab hatása alól – mondta.
Az előadás különlegessége, hogy a tragédia közepette megjelenik a humor is a színpadon. A rendező elmondta, hogy akár tragikomédiának is lehet nevezni. – Nagyon szeretek nevetni, nagyon szeretem azokat a darabokat, amelyek megríkatnak és megnevettetnek egyszerre. A sírás és a nevetés nagyon közel áll egymáshoz. Ha az ember színházba megy, akkor arra vágyik, hogy az érzelmek megmozdítsák. Ha ehhez még gondolatokat is tudunk hozzátenni, az csak jó lehet – számolt be róla Kéri Kitty.
Sághy Tamás
A humor és a tragédia ellentétének köszönhetően a szereplőknek is sokszor kell váltaniuk – egyik pillanatról a másikra. – A váltások a legenergiafalóbbak, de ezt tudatosan így találtuk ki. A király alakját – akit megformálok – minél összetettebbre igyekeztünk megalkotni. Történelmileg jelentős király volt, és megpróbáltuk megmutatni, hogy lehetett volna belőle erkölcsös, erőskezű, jó uralkodó is. Összetett a magánélete, amit érdekesebbé tettünk, valamint a félelmeire is érdemes figyelni. Se nem fekete, se nem fehér – mondta Sághy Tamás, aki az Inkvizítort, Károly és a Dauphin szerepét alakítja.
Az előadás bemutatójára február 26-án került sor Veszprémben, a Latinovits-Bujtor Játékszínben.