Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A különleges Csatár-hegy

2011. március 2. 5:00
A zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum rendezett kiállítást a Március 15. úti Klubkönyvtárban.

A tárlat kedd délelőtti megnyitóján a Csatár-hegy növény- és állatvilágát mutatta be a múzeum két munkatársa a Báthory iskola negyedikeseinek.

Dr. Galambos István a növény-, Horváthné Harmat Beáta pedig az állatvilágról tartott előadást. Mint megtudtuk, a szakemberek szeretnék, ha az önkormányzat helyi védelem alá helyezné a Csatár-hegy környékét, mert annyi védett növény- és állatfaj él a környéken. Ezen a kis területen minden életforma megtalálható, ami a Bakonyban előfordul, sőt a hegység legnagyobb leánykökörcsin populációját is itt láthatják pár hét múlva, akik időt szánnak egy nagyobb sétára.


Dr. Galambos István

Elsőként a farkasölő sisakvirágot láthattuk, melynek kapcsán Dr. Galambos István felhívta a gyerekek figyelmét arra, hogy a növények népi elnevezéséből mennyi jellemzőjükre lehet következtetni. A területet mérgező- és gyógynövények egyaránt benépesítették. Orchideafajok sem csak a trópusokon, hanem itt, nálunk is élnek. Sajátunknak tekinthetjük az olyan, kizárólag a Kárpát-medencében, illetve hazánkban előforduló virágokat, mint például a magyar szegfű. A növények nem csak szépek, hanem érdekesek is lehetnek. A nagyezerjófűből olyan illóolaj nyerhető, amely bőrirritációt okoz, de ha párolgás után megfelelő mennyiségben gyűlik össze a levegőben, akkor meg is lehet gyújtani.


Horváthné Harmat Beáta

Az állatok közül az ifjúságnak láthatóan-hallhatóan a madarak és a kisemlősök tetszettek a legjobban. Pedig szép és érdekes bogarakat is bemutatott Horváthné Harmat Beáta. Tőle azt is megtudhattuk, hogy Veszprém környéke nem csupán a védett fajok koncentrációja miatt különleges, hanem azért is, mert egyszerre vannak jelen e területen a melegtűrő mediterrán és hidegszerető alpesi fajok. A növények szépsége mellett felhívta a figyelmet a mozgalmas állatvilágra is, amelyek helyi sportkiválósága az erdei béka, kétméteres ugrásaival.

A gyerekeknek is fontos tudniuk – mondta Horváthné Harmat Beáta –, hogy Magyarországon a legtöbb madárfaj mellett az összes hüllő és kétéltű védett. A madaraknál az igazi „csövesek” járnak a legszebb ruhában, a löszfalakba fészket fúró gyurgyalag tollazatát látva az előadás közben elismerően súgtak össze a lányok. Ám az osztatlan sikert mégis az utolsóként bemutatott régi ismerősök, a sün, a mókus, a vakondok és a nagy pele aratták.

Zatkalik-Peresztegi Virág
további cikkek
Több bor, hosszabb esték, változatlan hangulat a Rizling, Jazz Fesztiválon kultúra Több bor, hosszabb esték, változatlan hangulat a Rizling, Jazz Fesztiválon Két hét múlva, július 10-én Veszprém óvárosa kicsit kiszakad a megszokott pezsgésből és mintegy önálló faluként szerepel majd a térképeken. Nem először történik ilyen, hiszen az elmúlt másfél évtizedben majdnem minden nyáron felépült a borfalu, hogy teret adjon a hazai és vendégként a legjobb külföldi boroknak és pezsgőknek, na meg persze az igényes, jazzalapú zenének a Rozé, Rizling, Jazz Fesztiválon. A szervezők idén sem ígértek többet, mint a már bizonyított recept, néhány részletében mégis alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez. ma 1:09 Szilágyi Zoé az űrzebrákról, a bosszúképekről és arról, hogyan válik a művész műalkotássá kultúra Szilágyi Zoé az űrzebrákról, a bosszúképekről és arról, hogyan válik a művész műalkotássá A Múzeumok Éjszakáján volt egy különleges program a Ruttner-ház pincéjében. Nem muzeális emlékeket, hanem a nagyon is élő punk képzőművészetből nyílt tárlat Szilágyi Zoé festőművész jóvoltából. Vele beszélgettünk a helyszínen a tőle megszokott kendőzetlen őszinteséggel, ahol szóba került a művészvilágban oly idegesítő másolás, miért festett „bosszúképeket” és hogyan valósította meg édesapja álmát halála után, hogy Afrikában láthassa testközelből az oroszlánokat. tegnap 18:12 Hátsó füves történetek a polgármestertől közélet Hátsó füves történetek a polgármestertől „Nehogy már ennek a kopasz törpének ne tudjatok gólt lőni!” – hangzott el régen egy Gyulafirátót – Balatonkenese focimeccsen a nézőtéren felfokozott hangulatban. De pont az ilyen őszinte, zsigeri reakciók miatt is van különös hangulata a falusi futballmeccseknek, ahol megszűnnek a társadalmi különbségek az emberek között és mindenki csak a játéknak él. Pont, ahogy az említett példa is mutatja, hiszen a kenesei kapus, aki védte akkor a hálót, Veszprém későbbi polgármestere, Porga Gyula volt. Most pedig éppen ő tartott szubjektív tárlatvezetést a Laczkó Dezső Múzeum, falusi futballéletet bemutató kiállításán, a Hátsó füvesen. 2026. június 22. 17:04

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.