A Csíksomlyói magyar passiót az 1751., az 1752., az 1759. és az 1766. évi Csíksomlyói misztériumok, valamint egy ismeretlen helyről származó passiójáték felhasználásával Katona Imre írta színpadra.
A passió szövegét kezdetben felolvasták a köznépnek a nevezetes egyházi ünnep, húsvét alkalmával. Később a templom falain belül a papok által párbeszédes formában előadva hallhatták a hívők. Amikor a színház játékossága már túlnőtt a templomi közegen, a dramatizált passiójáték kikerült a templom elé, aztán a vásártérre. A szöveget hallgató emberből színháznéző, és sokszor (szín)játékos résztvevő vált.
Az itt felhasznált nagypénteki misztériumok a maguk idejében igazi „népszínművek” voltak. Professzorok írták, gimnazisták és felső iskolások bevonásával adták elő őket, a csíki, a gyergyói és a Székelyföld távolabbi vidékeiről is odasereglő hallgatóság előtt, mely szövegek aztán a csíksomlyói ferences barátok lejegyzésében maradtak ránk.
Katona Imre különleges szertartásjátékában Krisztus passiója össznépi rituálé, amelyben egy színházi közösség kínokkal teli, ám felemelő alkotómunkájának részeként születik újjá a passió. Az előadás így Jézus szenvedésének, halálának és feltámadásának történetén túl az európai színház újjászületésének ősi misztériumába is beavat bennünket.
A Csíksomlyói passió március 8-án, kedden 19 órai kezdettel lesz látható Veszprémben, a Hemo-ban.
Az előadás megvalósításában a mozgásszínház elemeit alkalmazzák kortárs tánctechnikákkal. Az összművészeti elemek (tánc, próza, zene) egységes mondanivalót tükröznek.
A népes társulat zenekarral kiegészülve megrázó színházi élményt kínál Szarka Gyula (Ghymes Együttes) zenéjével, Demcsák Ottó Harangozó-díjas balettművész koreográfiájával, Pataki András rendezésében.
