Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A lublini ikonok hónapja

2011. március 10. 8:19 // Forrás: Karlinszky Balázs
Lengyelországi bizánci ikonokat bemutató fotókiállítás nyílt meg szerdán a Laczkó Dezső Múzeumban.

Nyugat és Kelet találkozása: a lublini Szentháromság kápolna freskói

A lengyel és a magyar nemzet történetében − az együtt síráson és boriváson kívül − számos közös jellemző van. Mindkét ország átmeneti régióban fekszik két, olykor három kultúrkör határán, amely aztán jól meg is látszik a Duna és a Visztula-parti vérzivataros századok során. Amíg Magyarország a Balkán felé jelenti a nyugati (katolikus és protestáns) gondolkodásmód utolsó territóriumát, addig lengyel barátaink a pravoszláv kelet felé alkotják a nyugat határát.

Mindez olyankor válik különösen érdekessé, amikor kelet és nyugat kényszerűen vagy kénytelen találkozik. Ez történt a lengyel-litván közös uralkodó megkoronázásakor, amikor a 15. század elején a litván származású Jagelló I. Ulászló ült a lengyel trónra, többszörösére növelve ezzel a perszonálunióban egyesült királyságok területét. 1418-ban a lublini Szentháromság tiszteletére szentelt várkápolnában a lengyel és a litván kultúra, a nyugat és a kelet találkozása páratlan építészeti örökségben öltött testet. A gótikus, nyugati stílusú épület belső terét az uralkodó felkérésére orosz, vagyis keleti keresztény ikonfestők festették ki a bizánci ikonográfiai szabályai szerint. A későbbi évszázadok során a volt uralkodói székhely elpusztult ugyan, de a várkápolna megmaradt, még ha falait fehérre is meszelték. Bár a mészréteg alatt rejtőző freskókat a 19. század második felében már felfedezték, szakszerű restaurálásuk végül több ütemben az 1970-es években fejeződött be.


Dr. Limbacher Gábor

A kiállítást megnyitó Dr. Limbacher Gábor múzeumigazgató köszöntőjében kiemelte, hogy legalább ekkor, a nagyböjt kezdetén, hamvazószerdán érdemes az ikonok által is ábrázolt transzcendens harmóniára irányítani figyelmünket. A kiállítást a debreceni Déry Múzeum „kölcsönözte” a veszprémi intézménynek. Dr. Koticsné Dr. Magyari Márta, a gyűjtemény főmuzeológusa elmondta, hogy a lublini Vármúzeummal több mint fél évszázados kapcsolatot ápolnak. Az együttműködés kezdete − túl Debrecen és Lublin testvérvárosi, illetve Hajdú-Bihar megye és a Lublini vajdaság „testvérmegyei” kapcsolatán − az ’56-os forradalomhoz és az azt követő lengyel segélyszállítmányokhoz köthető. A kapcsolat az évek során egyre szorosabbá vált a két intézmény között, amely műtárgy- és kiállítás-kölcsönzésekben, közös kiállításokban, konferenciákban és tanulmányutakban nyilvánult meg. A most megtekinthető ikonkiállítás is a lublini Vármúzeum tárlata volt eredetileg, amelyet a Déry Múzeum átvett, és hatodikként hazánkban ezúttal Veszprémben mutat be.


Dr. Mosolygó Péter

Dr. Mosolygó Péter görögkatolikus szervező lelkész az ikonok természetéről osztotta meg gondolatait a megjelentekkel. Kiemelte, hogy ami a nyugati kereszténységben a kimondott és leírt szó, az a keleti keresztények számára a kép. Az ikonok ugyanis olyan vizuális eszközök, amelyekből megismerhető a Szentírás. Mivel a Biblia sugalmazott szövegeket, kanonizált írásokat és könyveket tartalmaz, így az ábrázoló művészetben is kánonokat, szabályokat kellett alkotni az ábrázolásokhoz. Ezek a szabályok, megkötések sokkal inkább jelentenek segítséget az ikonfestő számára, mintsem korlátokat. Segítenek megfelelő mederben tartani az individuum alkotói szabadságát, amely így nem válhat szabadossággá, s nem ábrázolja helytelenül azt, amit hibásan ábrázolni nem megengedhető.

A lelkész kitért arra is, hogy a lublini freskók igazi egyediségét a tér és a benne megvalósuló művészet alkotja. A forma, a hordozófelület a nyugati kereszténység magasba törő és a templomba betérő hívőt az oltár felé irányító gótikus templomáé. A nyugati katedrálisok falain a „Biblia pauperum”, vagyis a Szentírás jeleneteit ábrázolják dinamikusan domborművek vagy falfestmények segítségével. A pravoszláv kereszténység kereszt alaprajzú templomai és díszítései statikusak, szemlélődésre, elgondolkozásra, elmélyedésre késztetnek. A falak egyes felületein ábrázolható freskóknak a vízszintes és függőleges centrális elrendezésből adódóan szigorú szabályai vannak, amely szabályokat különösen izgalmas lehetett a nyugati katolikus stílusú szentegyház formáira szabni.

Hogy hogyan sikerült 15. századi művészeknek a tartalmakat a formához igazítani, és milyen állapotban sikerült ezt a 20. századi restaurátoroknak helyreállítaniuk, azt 2011. április 10-ig tekinthetik meg a látogatók a Laczkó Dezső Múzeumban.

vehir.hu
további cikkek
A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról kultúra A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról Mitől lesz egy régészeti lelet valódi történeti forrás? Miért lehet fontos egy törött cserépdarab, és miért veszítjük el az információ egy részét, ha egy tárgyat dokumentáció nélkül emelnek ki a földből? Többek között ezekről beszélt Felber Zsombor, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze a We Are Smart! beszélgetéssorozat negyedik alkalmán. tegnap 12:51 Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel kultúra Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel Mit jelent ma szerzetesnek lenni? Lemondást vagy inkább szabadságot? Van-e valódi üzenete a nagyböjtnek a rohanó hétköznapokban? És hogyan szólhat a kereszténység azokhoz, akik már örökölt szimbólumként látják a kereszteket és templomokat, de kevésbé ismerik a mögöttük álló hagyományt? tegnap 12:51 Megújult a veszprémi várnegyed Kisszemináriuma, ahol több évszázados ősnyomtatványokat és kódexeket őriznek majd kultúra Megújult a veszprémi várnegyed Kisszemináriuma, ahol több évszázados ősnyomtatványokat és kódexeket őriznek majd Egy csaknem 230 éves feliratot rejtő, befalazott falfülke tanúskodik a veszprémi várnegyed Kisszemináriumának gazdag múltjáról. Az elmúlt években megújított késő barokk épület hamarosan a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár új otthona lesz, ahol díszes kódexek, középkori oklevelek, ősnyomtatványok és felbecsülhetetlen értékű kötetek kapnak majd helyet. tegnap 12:22

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.