Előzmények Balatonalmádi szemszögéből
A repülőtér a II. világháborútól kezdődően 2004-ig működött (jelenleg évenként megújítandó engedély alapján „nem nyilvános fel- és leszállóhely” formájában üzemel), majd Veszprém és Szentkirályszabadja önkormányzata ingyen megkapta a területet, hogy ott polgári repülőtér, ipari-, logisztikai-, tudományos park létesüljön. 2006. február 10-én a két önkormányzat pályázatot írt ki ICAO 1-es kategóriájú nemzetközi kereskedelmi repülőtér létesítésére a tulajdonukba adott ingatlanon. Ennek kapcsán, még az adásvétel előtt, 2006 júniusában Balatonalmádi Város Képviselőtestülete határozatban rögzítette, hogy nem fogad el olyan repülőtér-fejlesztést, amelynél a légifolyosók Balatonalmádi felett húzódnának, erről értesítették a két önkormányzatot is – tudtuk meg a Kelet-balatoni Légtérvédő Egyesület titkárától.
Negro Béla
2008 júniusában a pályázat győzteseként a BudaWest Zrt. benyújtotta a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (KKTVF) a repülőtér „előzetes környezeti vizsgálati” dokumentációját. Ebben az szerepelt, hogy nemzetközi kereskedelmi repülőteret épít 2500 méteres kifutópályával (jelenleg 2000 méter hosszú); legfeljebb S5 kategóriájú gépek (max. 120 t felszállótömeg, például Boeing 737, Airbus 320) használják; évente 18 760 le-, illetve felszállást hajtanak végre a Siófok-Balatonalmádi vonal mentén, előbbinél 1000, Balatonalmádi felett 250-400 méter ereszkedési magasságban – ismertette a tényeket érdeklődésünkre Negro Béla.
A Kelet-balatoni Légtérvédő Egyesület 2008 októberében alakult meg azzal a céllal, hogy a Balaton keleti medencéjét, az azt körülvevő tájat, környezetet védelmezze, különös tekintettel a veszprém-szentkirályszabadjai tervezett nemzetközi kereskedelmi repülőtér hatásaira. Tagjai mindenfajta térítés, vagy tiszteletdíj nélkül tevékenykednek.
2009. február 16-án a KKTVF közmeghallgatást tartott Balatonalmádiban, amivel egy időben demonstráció is zajlott, a lakosság egyöntetűen elutasította a repülőtér létesítését – emlékszik vissza az egyesület titkára. Elmondta még, ugyanezen év májusában Sólyom László köztársasági elnök látogatást tett a területen, ahol nagy nyilvánosság előtt igazat adott a repülőtér ellenzőinek. A beruházó a mai napig nem kapta meg a szükséges környezetvédelmi engedélyeket, miközben kifutott a szerződésben rögzített 2010. szeptember 11-i határidőből.
Környezetvédelem
A reptér szinte teljes területe Natura 2000 különleges természetmegőrzési terület, vagyis az uniós szabályok szerint nem lehet olyan változtatásokat véghez vinni rajta, amely befolyásolná az ottani élővilágot. Az EU előírásai szerint itt csak olyan tevékenység folytatható, amely biztosítja a természeti értékek megőrzését – ismertette Negro Béla. Úgy tudja, a beruházás azzal kezdődne, hogy a védelem alatt álló jelölőfajt (közönséges ürge) befognák és eltelepítenék a területről. A tervezett repülőtér és környéke a 2006-ban megindult kerecsensólyom LIFE-program egyik kulcsterülete Veszprém megyében, a ragadozómadár fő tápláléka pedig a kitelepíteni kívánt ürge.
Természetvédelmi szempontból fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a Balaton időszakos "ramsari" terület, vonuló madarak tízezreit fogadja, melyek vonulása veszélyeztetné a repülőgépek forgalmát.
A repülőtér elfogadását nehezíti az is, hogy a Nemzetközi Repülésügyi Szervezet előírása alapján annak 13 kilométeres körzetében nem lehet hulladéklerakó, a királyszentistváni Észak-balatoni Regionális Hulladéklerakó 7 kilométerre található.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a repülőtér területe alatt karsztvíz rejtőzik, melynek kémiai állapota gyenge minősítésű, az elszennyeződés fő oka pedig az egykori katonai repülőtér üzemeltetése – véli az egyesület képviselője. Veszprém is ezt a vizet issza.
Negro Béla felhívta még a figyelmet, hogy a repülőgépek károsanyag-kibocsátása jelentősen befolyásolja a Balaton vízminőségét (számos településnek innen biztosítják az ivóvizet), a jelenleg alkalmazott technológiák pedig a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. erre vonatkozó nyilatkozata szerint nem alkalmasak egyes repülőgép-hajtóművekből származó szennyeződések eltávolítására, amelyek közül több nagyon erősen rákkeltő.
Zajvédelem
Az országos határértékek átlag zajra vonatkoznak, ebben a számításban nem lehet 65 decibel felett a zajterhelés. Ferihegy közvetlen közelében élhetetlenek az utcák, de még ott sem lépik túl ezt az értéket – hívta fel a figyelmet Negro Béla. Ennek kivédésére az önkormányzatok kijelölhetnek úgynevezett csendes övezeteket, Balatonalmádiban több ilyen rendelet is létezik, ami egy temetőre, illetve egy természetvédelmi területre vonatkozik. Egy Boeing 737-es repülőgép sugárhajtóműi le- és felszálláskor 300 méterre 90-100 decibel erősségű zajt adnak, ami egy légkalapácsénak felel meg. A városban a domborzat következtében lennének olyan részek, ahol mindössze 180 méter magasan szállnának el a gépek – állítja.
Jövő
Ha csak a környezetre mért káros hatásokat vesszük alapul, nehéz elképzelni, hogy valaha is a szükséges engedélyek birtokába jut a BudaWest Zrt., nem beszélve a társadalmi ellenállásról. A KBLE titkára szerint függetlenül a beruházó valódi szándékaitól és a társadalmi tiltakozástól, a reptér meghiúsulása elsősorban magának a terv irrealitásának köszönhető, elsősorban gazdasági értelemben. Negro Béla úgy véli, most már inkább azon kellene gondolkozni, mihez kezd a két önkormányzat a területtel, ha a bíróság ismét az ő tulajdonukba adja azt. – Sajnos erről még nem sok szó esett – mondja a Kelet-balatoni Légtérvédő Egyesület képviselője.
