Heti ügy-kontrollunkban a nemdohányzók védelméről szóló törvényjavaslat kérdéskörével foglalkozunk.
Az első körben napvilágot látott törvényjavaslat szerint betiltották volna a dohányzást a kocsmákban, a munkahelyeken, a közintézményekben, a klubokban, a vonatokon. Nyílt légtérben sem gyújthat rá az, aki iskolában, közoktatási intézményben, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, kórházban tartózkodik – szólt a törvényjavaslat. Sőt, egy beadvány szerint az autókban is tilos lett volna a dohányzás.
Azonban az eredetileg tervezett hétfő helyet hetekkel eltolták a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999-es törvény megújítását a sok módosító javaslat (szám szerint 25) beérkezése miatt. Ezzel szemben a Napi Gazdaság úgy tudja, idén legalább harmincmilliárd forintos áfa- és jövedékiadó-kiesést jelentene a dohányzás szabályainak szigorítása, így valószínű, hogy inkább ez áll a háttérben, egyszerűen nem fér bele a költségvetésbe ez a lépés.
Sokan hangot adtak véleményüknek a törvényjavaslat kapcsán, ami nem is csoda, hazánkban közel négymillió ember dohányzik rendszeresen. Ennek eredménye, hogy évente mintegy harmincezer ember hal meg a dohányzásra visszavezethető betegségek miatt, de a füst még a passzív dohányosok közül is háromezer áldozatot szed.
Nyugat-Európában számos helyen a nálunk tervezetthez hasonló szigorú szabályok élnek a nemdohányzók védelme érdekében, a bevezetéseket követően kimutathatóan csökkent a dohányzással kapcsolatos betegségek és halálozások száma. Köszönik szépen, jól vannak. Vajon megengedhetjük magunknak ezt a hosszú távú befektetést? Nyilván a bevezetést követően jelentősen csökkenne az állami bevétel, később viszont kevesebbet kell költeni a dohányzással kapcsolatos egészségügyi kiadásokra. Közgazdászok szerint így is többet költünk erre, mint amennyi bevételt hoznak a dohánytermékek. Az más kérdés, hogy a vendéglátóipari helyeken mekkora lesz a forgalom-visszaesés, és a dohányiparban hány ember munkája válik feleslegessé.
Egy 2009-es felmérés szerint minden második 14–18 év közötti gyermek dohányzik, pedig a jelenlegi szabályok szerint ők nem is vásárolhatnak dohányterméket. A legtöbben a szórakozóhelyeken találkoznak először a cigivel, ha itt életbe lép a teljes tiltás, a következő generáció már talán egészségesebben nőhet fel. Az ő jövőjükről is döntünk a nemdohányzók védelméről szóló törvény esetében.
