Az értekezés résztvevői a Csermák Antal Zeneiskolában családias légkörben oszthatták meg az LMP frakcióvezetőjével az alkotmányozási folyamattal és a társadalom problémáival kapcsolatos kérdéseiket, véleményüket.
Az est koordinátora, Gertsmár Ferenc önkormányzati képviselő elsőként a frakció parlamentben töltött első 10 hónapjáról, eddigi lehetőségeiről kérdezte Schiffer Andrást. A politikus válaszában kiemelte az LMP-s képviselők által eddig elért eredményeket, vázolta célba ért javaslataik következményeit. Hangsúlyozta, munkatársaival együtt az első pillanattól komolyan vették munkájukat, függetlenül attól, hogy szavuk csekély súllyal esett latba. Az elmúlt 10 hónapban mi nem mentünk szembe azokkal az elvekkel, amelyekre választóinkkal szerződtünk – mondta Schiffer András, majd hozzátette, hogy a legfrissebb felmérések szerint jelenleg a választópolgárok 9%-a adná voksát az LMP-re.
A párt a 21. század problémáinak megoldására szerveződött, s a részvételi demokrácia irányába indult el, nem pedig 19. századi ideológiák mentén. Ezért hovatartozását is nehéz behatárolni azon a bal-jobb tengelyen, amely nálunk az elmúlt század sérelmei mentén alakult ki. Ha mégis ebben a közegben kellene ábrázolni, akkor, ha emberi jogi kérdésekről van szó, liberálisak, ha kulturális értékeket kell védeni, konzervatívak, ha a szociális lehetőségek sérülését érzékeljük, akkor baloldaliak a válaszaink – magyarázta a frakcióvezető. Arra a kérdésre, hogy „miként viszonyult a frakció az elmúlt hónapok szimbolikus törvény-gyártásához?” – is ennek szellemében reagált. Ökopolitikai párt lévén felfogásukból is következik a szimbolikus törvények létjogosultságának támogatása. Igent mondtak tehát minden olyan törvényjavaslatra, amely a nemzeti érzéseket érintette, mert véleményük szerint ahhoz, hogy a jövő törvényei ne a 20. század sérelmeiből szülessenek, minden résztvevőnek tevékenyen kell hozzáállni ehhez a témakörhöz.
A frakcióvezető arra is választ adott, miért maradtak távol képviselőik az alkotmányozás folyamatától. Véleményük szerint a jelenlegi parlamenti felállás nem kedvez az alaptörvény módosításának. Demokratikus párt ilyen egyértelműen súlyozott helyzetben nem alkotmányozna. A FIDESZ azonban az Alkotmánybíróság jogkörének – egy, a testület által hozott, s a párt számára kedvezőtlen döntése miatti – csorbításával megmutatta: úgy gondolja, hogy a kétharmadnak nem kell kontroll. Más lett volna akkor a helyzet – vallja Schiffer András – ha a FIDESZ már a kampányban egyértelművé teszi alkotmányozási szándékait, tételesen felsorolva a tervezett módosításokat. Ha így is megszerezte volna a voksok kétharmadát, azt a helyzetet demokratikusabbnak lehetne tekinteni. A döntésig hátralévő öt hét leginkább arra nem elég – figyelmeztet a politikus –, hogy az állampolgárokat elegendő információval lássák el, s ezzel a helyes mérlegelés lehetőségéhez juttassák. Tehát erősen ajánlott lenne legalább egy népszavazással megerősíttetni a döntést. Az új alkotmány-tervezetből azonban hiányoznak a mostaniban benne foglalt olyan alapjogok és garanciák, amelyek nélkülözhetetlen elemei egy demokratikus alaptörvénynek. Ilyen például az egészséges környezethez, a lakhatáshoz való jog, a népi kezdeményezés lehetősége. Ezen túl 95 képviselő indítványozására készülhetne normakontroll, ami a parlamenti matematika vonatkozásában legalábbis egy Jobbik-MSZP egyetértést igényelne. Az Alkotmánybírósághoz benyújtott felülvizsgálati kérelmek 95%-a származott eddig az állampolgároktól, a jövőben azonban ez a lehetőség sem adatik meg nekünk – tájékoztatott a politikus.
Hozzászólásokra reagálva Schiffer András szólt az önkormányzatokról és a közigazgatás rendszeréről is. Előbbiek önállóságának középtávú megerősítését támogatná az LMP, azonban a testületekben esetenként elharapózott „Döbrögi típusú uralom” felszámolása mellett. A közigazgatás jövőjét a kistérségekben látja a frakció, ezzel is biztosítva a helyi közösségek állammal szembeni önrendelkezési jogát. A nyugdíjrendszerrel kapcsolatos felvetésre reagálva megjegyezte, hogy a kormány éppen a jövőben nyugállományba vonulókkal szemben halmoz fel adósságot, hiszen a magánpénztárakból besöpört összeget nem nyugdíjfizetésre akarja fordítani.
A kötelező szakmai kamarai tagság eltörlését viszont azért támogatta az LMP, mert jelenleg nem látja biztosítottnak a testületeken belüli demokrácia érvényesülését.
Sokan a politikustól reméltek választ arra is, hogy miként lehet kontrollt gyakorolni a nagy többséggel rendelkező kormánypárt felett. A fórum résztvevői végül közösen találtak rá a megoldásra: minden állampolgárnak részt kell venni a fékek és ellensúlyok rendszerének működtetésében. Akár a civil- vagy szakszervezetek, akár a kormányoldali választott képviselővel történő folyamatos kapcsolattartás útján. Mivel ez a szisztéma azokban az országokban jól működik, amelyekben nálunknál régebb óta gyakorolják a demokráciát – számunkra se tűnjön ördögtől valónak.
