Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A Séd-völgy malmai

2011. március 25. 11:52
A veszprémi történelmi szalon harmadik beszélgetésében a Séd völgyének meghatározó elemiről, a vízimalmokról esett szó.

A veszprémi Hét Domb Alapítvány és a Veszprém Megyei Levéltár által közösen létrehozott Veszprémi Történeti Szalon beszélgetéseinek célja, hogy megszólalási lehetőséget biztosítsanak a régi veszprémi polgároknak. Meggyőződésük, hogy Veszprém és az itt lakók történetét csak a veszprémiek írhatják meg és idézhetik fel hitelesen. Csak a veszprémiek visszaemlékezései, történetei teremtik meg közös városi történelmüket, a régmúlt időkből fakadó városi mitológiát. A csütörtöki fórum a Séd völgyének malmairól szólt.

Némedi Lajos alpolgármester köszöntőjében felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy most különös apropója van a rendezvénynek. A közelmúltban adták át a megújult Séd-völgyet, így mostanában még érdemesebb arra sétálgatni, mert a jövő, a jelen és a múlt most még jobban összekapcsolódhat.

A beszélgetésen elsőként Rácz Katalin, a Hét Domb Egyesület tagja beszélt régi családi fényképein keresztül arról a veszprémi légkörről, amelyet gyerek korában magába szívott.
A Séd völgyének öreg malmait Hegyalja István kisfilmjének segítségével ismerhettük meg. A beszélgetés résztvevői, Éllő György, Wöller István, Budai Csaba, Magyar János, Venczel Lőrinc és Godzsa József pedig minden elképzelhetőt elmeséltek róluk, s környezetükről.

A Séd egyik forrása az ördögsziklánál található, amely ma is hasznosítható vízhozammal rendelkezik. Tágabb környezete, a Sas-hegy régi ökoszisztémája azonban napjainkra eltűnt. A vízimalmok születési ideje a Krisztus előtti időkre tehető, hazánkban Szent István korában terjedtek el. Az 1760-as években már a Tumler Henrik alkotta vízimalom működtette azt a szivattyút, amely a várba vitte fel a vizet.

A malmok hajtószerkezeteitől kezdve működésük minden részletét megismertették velünk a beszélgetésen részt vevő szakemberek. A vízikerekek érdekessége, hogy első példányaik nagyobb hatékonysággal működtek, mint későbbi áttervezett utódaik. Az alkatrészeket kezdetben maguk a molnárok készítették, majd ezt a feladatot malomácsok végezték. A kerekek után a hengerszékek vették át a munkát, mellyel az 1892-es párizsi kiállítás aranyérmét is elnyerték készítői. A modern kor turbinái azonban már jóval kényesebb szerkezetek voltak, több kezelést, nagyobb hozzáértést igényeltek…

A gyökereket vesztett, sehová sem tartozó emberből talán a történelmi szalon beszélgetései faraghatnak a szervezők szerint veszprémi lokálpatriótát. Rendezvényüket azoknak ajánlják, akik „veszprémi polgárnak készülnek”, vagy csak egyszerűen érdekli őket a város történelme, régi történetei.

Zatkalik-Peresztegi Virág
további cikkek
A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról kultúra A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról Mitől lesz egy régészeti lelet valódi történeti forrás? Miért lehet fontos egy törött cserépdarab, és miért veszítjük el az információ egy részét, ha egy tárgyat dokumentáció nélkül emelnek ki a földből? Többek között ezekről beszélt Felber Zsombor, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze a We Are Smart! beszélgetéssorozat negyedik alkalmán. ma 12:51 Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel kultúra Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel Mit jelent ma szerzetesnek lenni? Lemondást vagy inkább szabadságot? Van-e valódi üzenete a nagyböjtnek a rohanó hétköznapokban? És hogyan szólhat a kereszténység azokhoz, akik már örökölt szimbólumként látják a kereszteket és templomokat, de kevésbé ismerik a mögöttük álló hagyományt? ma 12:51 Megújult a veszprémi várnegyed Kisszemináriuma, ahol több évszázados ősnyomtatványokat és kódexeket őriznek majd kultúra Megújult a veszprémi várnegyed Kisszemináriuma, ahol több évszázados ősnyomtatványokat és kódexeket őriznek majd Egy csaknem 230 éves feliratot rejtő, befalazott falfülke tanúskodik a veszprémi várnegyed Kisszemináriumának gazdag múltjáról. Az elmúlt években megújított késő barokk épület hamarosan a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár új otthona lesz, ahol díszes kódexek, középkori oklevelek, ősnyomtatványok és felbecsülhetetlen értékű kötetek kapnak majd helyet. ma 12:22

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.