Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A Séd-völgy malmai

2011. március 25. 11:52
A veszprémi történelmi szalon harmadik beszélgetésében a Séd völgyének meghatározó elemiről, a vízimalmokról esett szó.

A veszprémi Hét Domb Alapítvány és a Veszprém Megyei Levéltár által közösen létrehozott Veszprémi Történeti Szalon beszélgetéseinek célja, hogy megszólalási lehetőséget biztosítsanak a régi veszprémi polgároknak. Meggyőződésük, hogy Veszprém és az itt lakók történetét csak a veszprémiek írhatják meg és idézhetik fel hitelesen. Csak a veszprémiek visszaemlékezései, történetei teremtik meg közös városi történelmüket, a régmúlt időkből fakadó városi mitológiát. A csütörtöki fórum a Séd völgyének malmairól szólt.

Némedi Lajos alpolgármester köszöntőjében felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy most különös apropója van a rendezvénynek. A közelmúltban adták át a megújult Séd-völgyet, így mostanában még érdemesebb arra sétálgatni, mert a jövő, a jelen és a múlt most még jobban összekapcsolódhat.

A beszélgetésen elsőként Rácz Katalin, a Hét Domb Egyesület tagja beszélt régi családi fényképein keresztül arról a veszprémi légkörről, amelyet gyerek korában magába szívott.
A Séd völgyének öreg malmait Hegyalja István kisfilmjének segítségével ismerhettük meg. A beszélgetés résztvevői, Éllő György, Wöller István, Budai Csaba, Magyar János, Venczel Lőrinc és Godzsa József pedig minden elképzelhetőt elmeséltek róluk, s környezetükről.

A Séd egyik forrása az ördögsziklánál található, amely ma is hasznosítható vízhozammal rendelkezik. Tágabb környezete, a Sas-hegy régi ökoszisztémája azonban napjainkra eltűnt. A vízimalmok születési ideje a Krisztus előtti időkre tehető, hazánkban Szent István korában terjedtek el. Az 1760-as években már a Tumler Henrik alkotta vízimalom működtette azt a szivattyút, amely a várba vitte fel a vizet.

A malmok hajtószerkezeteitől kezdve működésük minden részletét megismertették velünk a beszélgetésen részt vevő szakemberek. A vízikerekek érdekessége, hogy első példányaik nagyobb hatékonysággal működtek, mint későbbi áttervezett utódaik. Az alkatrészeket kezdetben maguk a molnárok készítették, majd ezt a feladatot malomácsok végezték. A kerekek után a hengerszékek vették át a munkát, mellyel az 1892-es párizsi kiállítás aranyérmét is elnyerték készítői. A modern kor turbinái azonban már jóval kényesebb szerkezetek voltak, több kezelést, nagyobb hozzáértést igényeltek…

A gyökereket vesztett, sehová sem tartozó emberből talán a történelmi szalon beszélgetései faraghatnak a szervezők szerint veszprémi lokálpatriótát. Rendezvényüket azoknak ajánlják, akik „veszprémi polgárnak készülnek”, vagy csak egyszerűen érdekli őket a város történelme, régi történetei.

Zatkalik-Peresztegi Virág
további cikkek
Több bor, hosszabb esték, változatlan hangulat a Rizling, Jazz Fesztiválon kultúra Több bor, hosszabb esték, változatlan hangulat a Rizling, Jazz Fesztiválon Két hét múlva, július 10-én Veszprém óvárosa kicsit kiszakad a megszokott pezsgésből és mintegy önálló faluként szerepel majd a térképeken. Nem először történik ilyen, hiszen az elmúlt másfél évtizedben majdnem minden nyáron felépült a borfalu, hogy teret adjon a hazai és vendégként a legjobb külföldi boroknak és pezsgőknek, na meg persze az igényes, jazzalapú zenének a Rozé, Rizling, Jazz Fesztiválon. A szervezők idén sem ígértek többet, mint a már bizonyított recept, néhány részletében mégis alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez. ma 1:09 Szilágyi Zoé az űrzebrákról, a bosszúképekről és arról, hogyan válik a művész műalkotássá kultúra Szilágyi Zoé az űrzebrákról, a bosszúképekről és arról, hogyan válik a művész műalkotássá A Múzeumok Éjszakáján volt egy különleges program a Ruttner-ház pincéjében. Nem muzeális emlékeket, hanem a nagyon is élő punk képzőművészetből nyílt tárlat Szilágyi Zoé festőművész jóvoltából. Vele beszélgettünk a helyszínen a tőle megszokott kendőzetlen őszinteséggel, ahol szóba került a művészvilágban oly idegesítő másolás, miért festett „bosszúképeket” és hogyan valósította meg édesapja álmát halála után, hogy Afrikában láthassa testközelből az oroszlánokat. tegnap 18:12 Hátsó füves történetek a polgármestertől közélet Hátsó füves történetek a polgármestertől „Nehogy már ennek a kopasz törpének ne tudjatok gólt lőni!” – hangzott el régen egy Gyulafirátót – Balatonkenese focimeccsen a nézőtéren felfokozott hangulatban. De pont az ilyen őszinte, zsigeri reakciók miatt is van különös hangulata a falusi futballmeccseknek, ahol megszűnnek a társadalmi különbségek az emberek között és mindenki csak a játéknak él. Pont, ahogy az említett példa is mutatja, hiszen a kenesei kapus, aki védte akkor a hálót, Veszprém későbbi polgármestere, Porga Gyula volt. Most pedig éppen ő tartott szubjektív tárlatvezetést a Laczkó Dezső Múzeum, falusi futballéletet bemutató kiállításán, a Hátsó füvesen. 2026. június 22. 17:04

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.