Egyikük már tavaly végzett Magyarországon egy férfinek mezőgazdasági munkát, ezért ő telefonon egyeztetett vele, hogy idén is lenne számukra munka. A megbeszéltek alapján Szegeden találkoztak az alkalmi foglalkoztatójukkal, ott megegyeztek a munkában és a munkabérben is. Két hét munkavégzésben állapodtak meg – búzatáblát kellett kézzel gazolni – s ezért napi 3.000 Ft bért, szállást és napi háromszori étkezést kaptak volna. Bőny mellett egy búzatáblában dolgoztak napi 10-13 órát a forróságban, összesen négy napot. Az elvégzett munkáért fejenként 7.500 Ft-ot kaptak, mivel a munkabérükből levonták a „cigaretta- és benzinpénz”-t. Majd a foglalkoztató felajánlott egy másik munkát számukra, nevezetesen Enying mellett répaföldet kellett kézzel gazolni. Erre a munkára napi 5.000 Ft bérezés, egyszeri étkezés és szállás volt az ajánlat, melyet elfogadtak.
Első két nap egy tanyán lévő panzióban kapták szállást, majd egy istállószerű épületben laktak. Mivel a folyamatos nehéz fizikai munkában már elfáradtak – pihenőnapot nem kaptak –, úgy döntöttek hazamennek. Reggel közölték is ezt munkaadójukkal, s egyben kérték a bérük kifizetését, fejenként 40.000 Ft-ot.
A munkaadó megígérte, hogy természetesen kifizeti a bérüket, sőt még fel is viszi őket Budapestre, hogy onnan majd haza tudjanak utazni. Enyingről elindultak reggel egy Mercedes kisbusszal, de nem Budapestre vitték őket, hanem Veszprémbe, ahol a buszpályaudvaron leparkolt a kisbusz, majd a férfi közölte velük, hogy szálljanak ki a buszból, félreáll és kifizeti a bérüket. Ezek után a férfi a kisbusszal eltűnt a szemük elől. A 10 pórul járt román állampolgár a királynék városában maradt a csomagjaikkal, és egyiküknek sem maradt már pénze, mivel naponta csak egyszer kaptak enni, és a kapott kevés pénzből biztosították maguknak a többi étkezést. Közülük heten Kabára szerettek volna utazni, mivel ott egy ismerősnél kaptak volna szállást, és talán munkát is, hárman pedig vissza szándékoztak utazni Romániába. A rendőrség értesítette az esetről a romániai nagykövetség konzulátusát, ahol azt a tájékoztatást adták, hogy utazzanak fel Budapestre a személyek, s majd meglátják, mit tudnak segíteni. A szerencsétlenül járt 10 román, mivel bűncselekmény sértettjévé (csalás) vált, áldozatvédelmi igazolást kapott, és a Veszprém Megyei Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatához lettek átkísérve további ügyintézésre. A hivatal munkatársa látva a problémát, értékes segítséget nyújtott, valamennyi sértett számára azonnali pénzügyi segélyt állapított meg, mely az odautazás és 2 napi étkezés költségét is fedezte, így nem kényszerültek az utcán tölteni az éjszakát.
