Új lakók költöztek múlt héten a Művészetek Háza Vass Gyűjteményébe. Pablo Picasso, Antoni Tapies, Eduardo Chillida és Joan Miró messziről, Spanyolországból érkeztek hozzánk Párizs érintésével, hogy ízelítőt adjanak az avantgárd világlátásából.
A természet által ihletett, szépség megörökítésére törekvő, hagyományokat szem előtt tartó képzőművészeti törekvések helyett ők formát bontottak, bontanak, és a belsőnkre, a belső mozgatókra építettek, építenek. Nevezhetjük ezt absztraktnak, kubistának, eszpresszionistának… – bárminek, hiszen számtalan irányzata volt, van az avantgárdnak, de egyben mindegyik megegyezik: változásra törekszik, feszegeti a határokat, új formákban, színekben gondolkodik.
Igen, gondolkodik. Picasso, Tapies, Chillida, Miró festőként, szobrászként, vagyis képzőművészként közel álltak az irodalomhoz, az íráshoz. Nem csak figurákban, színekben, hanem a mögötte álló gondolatok megfogalmazásában is jeleskedtek. Talán ez volt az a plusz, ami még most is „lejön” a nyomataikról, ami nagyobb hatást adhat képeiknek, szobraiknak. Valami belső fény, erő jön át belőlük az alkotásikon keresztül.
Az új lakókat a gyűjtemény mecénása, Vass László, a költözést lebonyolító Konok Tamás festő- és szobrászművész, illetve a hely házigazdája, Hegyeshalmi László köszöntötték. A kötetlen, humort sem nélkülöző beszélgetésen felidézték a hispán alkotókat, Barcelona, Párizs, Zürich kulturális világát, a művészet lényegét,
Jó példát mutattak arra, hogy kulturális élet egymásra hatások, kérdések, válaszok nélkül nem létezhet. Interaktivitás szükséges ahhoz, hogy egy alkotás, egy irányzat létrejöjjön – és természetesen közönség, akik nélkül elképzelhetetlen bármilyen művészet.
