Bevezetőt mond Fenyvesi Ferenc, a Magyarság és Nemzettudatért Alapítvány kuratóriumának elnöke. A vetítés után a kötetlen beszélgetés Bajna György íróval, a film szerkesztőjével.
Az alkotás 1940. augusztus 30-tól 1944-ig követi végig Erdélyben az eseményeket, onnantól, amikor a magyar csapatok megkezdik Észak-Erdély visszafoglalását. Virágesővel, nótával fogadták az erdélyiek a magyar katonákat, de az öröm nem tartott sokáig: hamarosan a szovjetek közeledtek határaink felé. Erről máig nem készült átfogó dokumentumfilm.
A filmben egykori katonák a riportalanyok, akik élményeikről mesélnek, s mikor már meseszerűvé válna mindaz, ami megtörtént, a hadtörténész szakszerű összefoglalója rávilágít a nagypolitikai „húzásokra”, a kisded, néha személyes érdekhajhászásokra, amelyen ország, nemzet a tét. „Megközelítésünk se nem magyar, se nem román, hanem székely” – mondják a film alkotói.
A dokumentumfilmben Szabó József János hadtörténész ismerteti az Árpád-vonal építését, a csata helyszínén lezajló taktikákat. Az alkotók megkeresték a háborús veteránokat, 80–90 éves embereket, akik harcoltak Tordánál, Ojtoznál, Úzvölgyénél, Görgénynél, a Békás-szorosnál.
A veszprémi székhelyű Magyarság és Nemzettudatért Alapítvány szervezésében a filmet a héten tíz településen vetítik le. Az alapítvány a maga szerény eszközeivel így azt kívánja segíteni, hogy a filmben megfogalmazott tartalmak eljuthassanak a fiatalokhoz és az idősebb korosztályhoz is, és az alkotókkal történő találkozás révén még élményszerűbb legyen az esemény, mely mintegy „mentés másként” rögzüljön a nézőkben.
