A kártételük várható gyümölcsfákon, díszfákon, erdőszegélyekben egyaránt. Az imágó (kifejlett bogár) főként a lombozatot, a friss hajtásokat rágja, de a virágokat, sőt egyes növényeknél a termést is károsíthatja.
Az imágók kora reggel és az esti órákban dermedten csüngenek a fákon. Ekkor alig repülnek, könnyen lerázhatók a fákról és összegyűjthetők. Napközben aktívak, repülnek és karéjozó rágással táplálkoznak. A rajzás kezdetétől, rövid táplálkozás után kezdődik a párosodás, majd a tojások lerakása a talaj felső 10-15 cm mélységű rétegében. A tojásokból kikelő lárva, azaz a pajor, az imágó mellett a másik veszélyes kártevő alak. Eleinte csak humusszal táplálkozik, majd a növények gyökérzetét rágja, amivel nagy károkat okozhat. A tojásból három év alatt fejlődik ki a bogár, így a lárva 3 nyáron keresztül károsít a talajban.
A májusi cserebogár V. és VII. törzsei jelenleg lárva alakban károsítanak a talajban, főként gyümölcsösökben. Előszeretettel gyűlnek össze a komposztálókban, szerves anyagban gazdag talajokban. Ellenük talajfertőtlenítő szerekkel védekezhetünk.
Az imágók elleni védekezés hűvös időben nehéz, mert a rajzás elhúzódik.
Fontos: virágzó növények (gyümölcsfák, dísznövények, gyomok) mellett ne használjuk a méhekre veszélyes készítményeket! A készítmények címkéjén szereplő előírásokat be kell tartani!
