2022. szeptember 30.
//
Jeromos névnap

Nagyvonalú fejlesztések a Balatonnál

2008. június 29. 15:08
hvg.hu
Szerényen nő a Balaton vendégforgalma, viszont nagyvonalúak az ingatlanfejlesztők tervei. Egy spanyol befektető például már rálicitált a tóparti kempingeket bekebelező SCD-csoport 100 milliárd forintos projektjére.

Vége a Balaton-Adria versenyfutásnak, legalábbis az állami idegenforgalmi marketingszervezet, a Magyar Turizmus Zrt. felmérése szerint kiütéssel győzött a magyar tenger. A magyar utazók közül 1,6 millióan választják az idén a Balatont, míg Horvátországba csupán 193 ezren készülnek. Igaz, a jóslás mindössze egy ezerfős mintán alapul, beteljesedését viszont valószínűsíti az egyre dráguló üzemanyag és a horvátok élelmiszer-beviteli korlátozása. A szállásadók mindenesetre a múlt évinél erősebb szezont várnak, főként a németországi előfoglalások alapján. Vagyis többet remélnek a tavalyi 1,247 millió vendégnél, ami 6,2 százalékos növekedést jelentett a 2006-oshoz képest. Az élénkülést jelezheti, hogy idén Siófokon a szállodások a tavalyinál három héttel korábban nyitottak, és például a négycsillagos Hotel Residence vezetője, Hoffmann Henrik 82 százalékos júniusi foglaltságról számolt be a HVG-nek. Ezzel együtt az elmúlt négy esztendőre inkább a pangás szó illik, hiszen a nyolcvanas évek végéig szokásos 8 milliós vendégéjszaka 2003-ra 4,7 millióra apadt, és azóta is 4,5 millió körül topog.

A főváros után a második legnagyobb turistavonzó célpontnak számító Balatonon a vendégjárásnál nagyobb a mozgás az ingatlanfejlesztések frontján, különösen Siófokon és Balatonfüreden. Utóbbiban a négycsillagos Anna Grand Hotel 4 milliárd forintos átalakítása folyik, a város uniós forrásból városrehabilitációs programot indít 2 milliárdból, az SCD-csoport pedig ötcsillagos szállodát tervez a 24 hektáros kemping területén. Bóka István polgármester elmondása szerint az önkormányzatot bombázó befektetők főként szálláshelyeket építenének, de szinte hetente érkeznek kereskedelmiközpont-tervek is. Ugyancsak az építési láz fokozódásáról számolt be Balázs Árpád, Siófok polgármestere, aki úgy becsülte, a telekárak egy év alatt 20-25 százalékkal emelkedtek. Az SCD és az OTP Ingatlan Zrt.-t aranyparti apartmanházai közelében a spanyol Martinsa-Fadesa ősszel az Ezüstparton kezd 3 hektáron apartmanházak építésébe, de például Medgyessy Péter volt miniszterelnök barátja, Mudura Sándor nagyváradi vállalkozó is a potenciális befektetőjelöltek között van.

Ezeknél is nagyobb fejlesztéseknek adhat utat a Balaton-törvény módosítása, amelyet az Országgyűlés tavaszi ülésszakának utolsó napján fogadtak el a képviselők. A befektetőknek kevés, a környezetvédőknek sok - nagyjából így összegezhető az átszabott jogszabály. Előbbieknek bizonyára több prókátoruk akadt, legalábbis az utolsó pillanatban becsusszant szocialista képviselői indítványok nyomán váratlanul néhány száz hektárral megugrott a turisztikai fejlesztésekre szánt területek nagysága, így végeredményben 790 hektárral nőtt a fejlesztési terep. A Kis-Balaton közelében fekvő Sávoly esetében például mintegy 300 hektárral bővült a pálya. Az 574 lelkes településen a Magyarországon kevéssé ismert spanyol Sedesa jelentett be már tavaly összesen 500 millió euró értékű beruházást. A csomag 150 hektáron golfpályát, hét termálszállót, több mint ezer üdülő- és lakóépületet, logisztikai központot tartalmaz, és mindez négyszáz új munkahelyet teremtene.

A Sedesa már ezzel az egy projektjével is túllicitálná a néhány éve a semmiből felbukkant SCD-csoportot, amely a mélyponton vásárolta fel a tó körüli kempingeket, és rögvest a Balaton-partot átszabó, 100 milliárd forintos fejlesztéseket ígért. Annyiban azonban hasonlít a két befektető, hogy helyzetbe hozásukhoz a jogszabályalkotók közreműködésére volt szükség. A spanyol cégnél a tervekről egyelőre nem kívántak nyilatkozni a HVG-nek, de úgy tudni, hogy nem állnak meg Sávolynál: a déli parton Balatonszemes, Balatonkeresztúr és Balatonberény - amelyek turisztikai fejlesztési területét ugyancsak megnövelte a törvénymódosítás - szintén tagja a "Sedesa-klubnak". Horváth István, Balatonberény polgármestere megerősítette a HVG-nek, hogy a Sedesa golfpályát és -falut tervez a településen. Szemesen, ahol 90 hektár mezőgazdasági terület átsorolását vitte keresztül képviselői indítvány, a projektmenedzselő tanácsadó cég egyelőre nem kívánta megnevezni az invesztort. Annyi tudható, hogy az M7-es autópálya egyik lehajtója és a 67-es főút által kialakult zárványterületen, egy 67 hektáros darabon mindenféle lovas sportverseny - ügető, galopp, lovaspóló - megrendezésére alkalmas lóversenypályát szeretnének megépíteni multifunkcionális szórakoztatóközponttal. A lóversenypálya és a rádpusztai lovas tanya közé eső, frissiben nyert 90 hektár egy részén kaphatna helyet a Balaton térségét ellátó agrárlogisztikai központ, illetve nagybani piac.

A törvénymódosítás egyébként hajszállal nagyobb területek beépítését engedi, így a strandok esetében 8-ról 10 százalékra emelkedik a limit, és ugyanez a mérték az 5 hektárnál nagyobb turisztikai célú ingatlanoknál is. A módosítással újabb könnyítést kapott az SCD is, amelynek két éve finoman szólva jól jött, hogy egy soron kívüli törvénymódosítás a part menti ingatlanok beépíthetőségét 15 (bizonyos feltételek esetén akár 50) százalékra növelte, majd egy kormányrendelet 4,5-ről 8 méterre emelte a strandokon és a kempingekben engedélyezhető épületmagasságot. A kempingek beépíthetőségét azonban hiába növelték két éve másfélszeresére, mert a miniszteri rendeletekbe foglalt szigorú vízpart-rehabilitációs szabályozás felülírta azt - mondta a HVG-nek Virányi István, a dél-dunántúli Állami Főépítészeti Iroda balatoni ügyekért felelős főépítésze. A mostani törvénymódosítás szerint viszont nem kell figyelembe venni a vízpart-rehabilitációs szabályokat azok nyolc éven belül esedékes felülvizsgálatáig. A két jogszabály nem ellentétes egymással, csak a rendelet szigorúbb a törvénynél. Ez azt jelenti, hogy a balatoni önkormányzatok vezetésének egy ideig kulcsszerepük lesz abban, milyen beruházásokat, fejlesztéseket engednek a strand- és kempingterületeiken, például szállodaépítést vagy üdülőnek álcázott vízparti lakóparkokét.

Balatonalmádi, úgy tűnik, az előbbit pártolná. Az SCD Holding két éve meghirdetett kempingfejlesztési tervei alapvetően nem változtak - mondta a HVG-nek Elkán Péter kommunikációs igazgató, a 23 helyszínen átlagosan 5 százalékkal növelnék a beépítettséget, és mindenütt élni szeretnének a megengedett 8 méteres magassági határral. Az idei évre beharangozott négy, összesen több mint 13 milliárd forintos fejlesztés azonban nem halad zökkenőmentesen. Balatonalmádiban, ahol az SCD apartmanházat építene az eddig motelként működő Kristóf-ház helyébe, egyelőre nem sikerült zöld ágra vergődnie a település vezetésével. Keszey János polgármester szerint azért akadt el az egyezkedés, mert a testület - bár a kemping beépíthetőségét csaknem megduplázta, növelve az építmények megengedett magasságát is - arra nem hajlandó, hogy a területet a kemping- helyett üdülőövezetbe sorolja át, ezzel lehetővé téve apartmanházak építését. "A településnek kedvére lenne a lepusztult ingatlan fejlesztése, de nem ért egyet az SCD elképzeléseivel, mert nyilvános kereskedelmi szálláshelyeket és nem magántulajdonú apartmanokat szeretnénk látni az értékes partközeli ingatlanon" - érvelt a polgármester. Az SCD szerint az 1 hektáros területet kempingként vagy motelként ma már nem lehet gazdaságosan üzemeltetni, szállodaépítéshez kicsi, ezért vetődött fel, hogy amennyiben a település hozzájárul az átsoroláshoz, a cég garanciát vállal arra, hogy az épülő apartmanházak 80 százalékát kereskedelmi szálláshelyként üzemelteti a jövőben.

Az egyértelmű, hogy nem lévén tömeg, a minőségi turizmus felé fordult a Balaton fejlesztése, legalábbis a balatoni tervtanács asztalára 150-200 szobásnál kisebb hotelelképzelések nemigen kerülnek, és az invesztorok négycsillagos kategóriánál lejjebb nem adják. Hogy a fejlesztések a magánbefektetők szája íze vagy egy átgondolt idegenforgalmi koncepció alapján történnek-e, az egyelőre nem látható. A befektetők orientálására, illetve az állami támogatásigények felmérésére a befolyásos szocialista politikus, Suchman Tamás vezette Balatoni Fejlesztési Tanács most próbál befektetői térképet összeállítani. Az első nemzeti fejlesztési tervből kimaradt Balaton a következő öt- hét évben 163 milliárd forint uniós forrást célozhat meg - nem sokkal többet, mint amivel egy-egy nagyobb befektető jelentkezik.

Beke G. László