Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Sok illegális szoftverünk van

2011. május 16. 14:49 // Forrás: MTI
Hazánkban a személyi számítógépekre jogosulatlanul telepített szoftverek értéke 2010-ben elérte a 24,5 milliárd forint (131 millió dollárt).

Az év során a PC-kre telepített szoftverek 41 százaléka illegális kalózmásolat volt - állapította meg a Business Software Alliance (BSA) 2010-es globális szoftverkalózkodásról szóló felmérése.

A BSA MTI-hez eljutatott közleménye szerint az eredmények azt mutatják, hogy a kalózmásolatok aránya nem nőtt, de nem is csökkent.

A BSA és az IDC közös tanulmányból kiderül az is, hogy Európában a lopott szoftverek kereskedelmi értéke megközelítette a 13,5 milliárd dollárt. Globális szinten a szoftverkalózkodás értéke 59 milliárd dollárt tett ki, ami majdnem duplája a 2003-as értéknek.

A 2010-es tanulmányban szereplő 116 régió felében minimum 62 százalékos volt a szoftverkalózkodás mértéke, míg az átlagos nemzetközi szint 42 százalék. A kalózszoftverek részaránya Magyarországon 41, az USA-ban 20 százalék. Ugyanez a szám Ausztriában 24, Japánban 20, Németországban és az Egyesült Királyságban 27, Csehországban 36, Szlovákiában 42, Romániában 64, Oroszországban 65, Kínában pedig 78 százalék.

A felmérés szerint a szoftverkalózkodásban a fejlődő gazdaságok tettek szert vezető szerepre. Ezekben az országokban a kalózkodás szintje 2,5-szer magasabb, mint a fejlett területeken, és az itteni kalózmásolatok kereskedelmi értéke (31,9 milliárd dollár) a teljes nemzetközi szint több mint felét teszi ki.

A legális szoftver leggyakrabban hangsúlyozott előnye a műszaki támogatás (88 százalék) és a hackerek, kártékony szoftverek elleni védelem (81 százalék).

Az illegális szoftverhasználat egyik gyakori módja, ha több számítógépre telepítik a csak egyetlen számítógépre telepíthető szoftvereket.

A PC-felhasználók többsége világszerte és Magyarországon is úgy gondolja, hogy a szellemi tulajdonjog védelme érzékelhető gazdasági előnyökkel jár: nemzetközi szinten a válaszadók 59 százaléka véli úgy, hogy a szellemi tulajdon védelme jó hatással van a helyi gazdaságra, Magyarországon pedig a válaszadók 61 százaléka szerint a munkahelyteremtésben is fontos szerepet játszik.

A globális szoftverkalózkodásról szóló felméréssel párhuzamosan, az Ipsos Public Affairs közvélemény-kutatást végzett a PC-felhasználók körében a szoftverkalózkodással kapcsolatos alapvető társadalmi attitűdökről és jellemző magatartási formákról.

A közvélemény-kutatás szerint a szellemi tulajdonjog védelmét sokan támogatják: 10-ből 7 válaszadó nyilatkozott úgy, hogy szerinte a technológia fejlődése érdekében fizetni kell a szoftvergyártók termékeiért. A szellemi tulajdon védelmének támogatottsága általában véve azokban az országokban volt a legmagasabb, ahol magas volt a szoftverkalózok száma. A válaszadók szerint a licenszelt szoftver jobb, biztonságosabb és megbízhatóbb, mint a kalózmásolat; számos PC-felhasználó azonban nem tudja megkülönböztetni, hogy a szoftverbeszerzés mely formája legális vagy illegális.

A kalózszoftverek nyilvánvaló veszélyt jelentenek közvetlenül a felhasználókra nézve is, hiszen azok használata gyakran napokig tartó szervizeléshez, rendszerleálláshoz, üzleti és személyes adatok elvesztéséhez vezethet, nem beszélve az esetleges botnet hálózatok útján történő visszaélésekről - közölte Dzsinich Gergely, a BSA Magyarországi Bizottságának vezetője.

vehir.hu
további cikkek
Megalakul a VOSZ Gazdaságstratégiai Központ közélet Megalakul a VOSZ Gazdaságstratégiai Központ A Pannon Egyetem és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) 2026. június 29-én, a Gazdaságtudományi Kar diplomaátadó ünnepségén stratégiai jelentőségű együttműködési megállapodást írt alá. A partnerség legfontosabb eredménye a VOSZ Gazdaságstratégiai Központ, vagyis a VOSZ Tanszék létrehozása, amely az egyetemi tudás, a tudományos kutatás és a vállalkozói gyakorlat összekapcsolását szolgálja. ma 10:08 Fejlesztés kontra vízbázisvédelem az Aranyosvölgy ügyében közélet Fejlesztés kontra vízbázisvédelem az Aranyosvölgy ügyében Veszprémben az Aranyosvölgybe tervezett lakópark ügye az elmúlt hetekben nem csupán szakmai kérdéssé, hanem társadalmi próbatétellé vált. Hétfőn a városházán a városvezetés, a szakma és a tiltakozó civileknek tartott fórumot, hogy megkíséreljék előre mozdítani azt a konfliktust, amely kialakult a magántulajdonban lévő terület hasznosítása körül. ma 4:53 Harminc év hűség a veszprémi nehézipar szolgálatában közélet Harminc év hűség a veszprémi nehézipar szolgálatában Amikor a kilencvenes évek közepén, a tervgazdaság összeomlása után megérkeztek az első nyugati multinacionális vállalatok Veszprémbe, a helyi munkavállalók egy teljesen ismeretlen világba csöppentek bele. A Jost Hungária Kft. harminc évvel ezelőtt egy szerény felvonulási konténerrel és egy maroknyi lelkes csapattal kezdte meg működését a városban, hogy mára a haszongépjármű-alkatrészek egyik globális szereplőjévé nője ki magát. Meglátogattuk a Veszprém határában lévő céget, hogy ott a nehéz fémmegmunkáló berendezések mellől érkező kollégákkal beszélgessünk a kezdetekről, a német tulajdonosi kultúráról, a gazdasági válságok túléléséről és arról a ritka kötelékről, amely harminc éve ugyanahhoz a csarnokhoz láncolja a gyár alapító munkatársait. tegnap 15:30

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.