A kormány és a bankszövetség által hétfőn bejelentett ötpontos megállapodás tovább rontja a bankok hitelezési képességét. Az MNB azt javasolja, hogy az árfolyam rögzítési lehetőség csak a szociálisan rászorulókra és a fizetési nehézségekkel küzdőkre terjedjen ki, míg a negyedéves árverezési kvótát 5-10 százalékra emelné a jegybank.
Az árfolyam átmeneti rögzítése a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján közzétett állásfoglalás szerint azt a hamis illúziót és biztonságérzetet keltheti az adósokban, hogy megszabadulnak az árfolyamkockázattól. A jegybank szerint a jelenlegihez képest minél erősebb árfolyamon történik az árfolyamrögzítés, annál lassúbb lesz a lakosság adósságállományának leépülése, illetve annál lassabban csökken az eladósodottság és Magyarország pénzügyi sérülékenysége, hiszen a veszteségszámlán halmozódó árfolyam-különbözetből eredő adósság nem más, mint pótlólagos forint alapú hitelnyújtás.
A kockázatok miatt a jegybank azt javasolja a kormánynak, hogy az árfolyam rögzítési lehetőség csak a szociálisan rászorulókra és a fizetési nehézségekkel küzdőkre terjedjen ki. Az árfolyamrögzítés hitelátstrukturálással, átütemezéssel, átmeneti könnyítéssel egyenértékű lehetőséget nyit meg minden jól fizető és egyébként szociálisan nem rászoruló adós számára is - mutat rá az MNB. A türelmi időszak elteltével azonban ezek az ügyfelek még a jelenlegihez képest is megnövekedett törlesztési terhekkel nézhetnek szembe, hacsak időközben a forint nem erősödik meg.
Az aktuális piaci szinttől nagymértékben eltérő rögzítési árfolyam átmenetileg csökkenti az adósok terheit, ezért ezen időszak alatt növekedhet a hitelből finanszírozott fogyasztás. Fennáll a veszélye annak, hogy az adósok egy része az árfolyamrögzítésből megmaradó jövedelmet megtakarítás helyett fogyasztásra fordítja, így nem tud kellőképpen felkészülni arra, hogy a türelmi időszak végén esetleg még a jelenleginél is magasabb törlesztő részletet kell fizetnie. A jelenleg jól teljesítő adósok egy része, ha nem kellően körültekintő és óvatos, a türelmi időszak lejártát követően nemteljesítővé válhat - figyelmeztet a jegybank.
Az árverezési-kilakoltatási moratórium végleges feloldása a jegybank szerint szükséges és elkerülhetetlen lépés, a moratórium ugyanis megnehezíti és megdrágítja a jelzáloghitelezést, és rontja az adósok fizetési hajlandóságát, esetleges hosszú távú fennmaradása pedig megkérdőjelezhetné a jelzáloghitelezés teljes rendszerét.
A moratórium önmagában nem oldja meg azon adósok gondjait, akik hiteleiket még azok átütemezésével sem képesek törleszteni, csak átmeneti időt ad a megoldás kidolgozásához. Ezen adósok számára a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása, illetve a lakásváltás és az ehhez kapcsolódó kamattámogatás nyújthat segítséget, ám a lakásváltáshoz kapcsolódó kamattámogatás konstrukciójával és a Nemzeti Eszközkezelő szabályozásával kapcsolatos részletes információk hiányában ezek hatásairól az MNB szerint egyelőre nem lehet állást foglalni.
A moratórium felszabadítását követő árverezési kvóták bevezetését - a közlemény szerint ezt legelőször az MNB javasolta - nemcsak a szociális feszültségek mérséklése, hanem a már idáig felhalmozódott portfoliókockázatok kezelése miatt is fontosnak tartja a jegybank, mert a nemteljesítő adósok ingatlanjainak nagytömegű és egyidejű értékesítése kínálati sokkot, jelentős lakásáresést okozhatna.
A jegybank szerint olyan nagyságú kvótát célszerű meghatározni, ami a portfóliótisztításon keresztül képes támogatni a hitelezés beindítását, de egyúttal nem vezet túlzott mértékű lakáspiaci feszültséghez sem. A fenti célok tükrében a kormány és a bankszövetség által megállapított kvótákat a jegybank túl alacsonynak tartja, mivel ezek nem teszik lehetővé, hogy a portfoliótisztítás következtében a bankokban elégséges forrás szabaduljon fel új hitelek nyújtásához.
A túl alacsony kvóták bevezetése hasonló kockázatokat hordoz, mint a moratórium teljes fennmaradása: a jelzáloghitelek mögötti fedezetek értéke csökken, a bankok mérlegét továbbra is nagymértékben terhelik a nemteljesítő hitelek, ami rontja a hitelintézetek hitelezési képességét, és ezáltal negatívan hat a gazdasági növekedésre is - mutat rá az MNB.
A jegybank ezen kockázatok elkerülése érdekében magasabb, 5-10 százalékos – az ingatlanpiaci fejlemények és a portfoliótisztítás fényében rendszeresen felülvizsgált – negyedéves árverezési kvóta meghatározását javasolja megfontolásra a kormánynak. (A hétfői bejelentés szerint 2011. július 1-jétől októberig csak a 30 millió forintnál nagyobb értékű és 20 millió forintnál magasabb hátralékú ingatlanokat árverezik el, október 1. és december 31. között negyedévente a lejárt, felmondott hitelek 2-2, 2012-ben 3-3, 2013-ban 4-4, 2014-ben pedig 5-5 százalékát.)
