Az IBM Magyarország megbízásából folytatott kutatás lehetőséget adott rá, hogy az MTA Regionális Kutatások Központjának Nyugat-magyarországi Intézetének szakértői átfogó felmérést készítsenek kilenc vidéki magyar város fejlettségéről, innovációs adottságairól, hatékonyságukról erőforrásaik felhasználásában. Az „Okos városok” (Smart cities) tanulmány megállapításai nyomán számos konkrét lehetőség körvonalazódott a hatékony városüzemeltetéstől az intelligens közlekedés-irányítási megoldásokon át a mobil technológiákon alapuló turistairányító rendszerekig. Az MTA és az IBM kutatási eredményeit június 2-án mutatták be Veszprémben, az MTA székházban.
– Jó dolog, hogy Magyarországon a piac, a közigazgatási és a tudományos szféra tud találni olyan közös célt, melyben együttműködhetnek – nyitotta meg a tanulmányt bemutató rendezvényt dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter.
Navracsics Tibor kiemelte, hogy ez egy újabb lehetőség arra, hogy gazdagodjon Veszprém városa. Olyan lehetőséget teremt ez az együttműködés, melynek eredményeit a későbbiekben mások is felhasználhatják majd.
Dr. Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának dékánja hangsúlyozta, hogy ehhez az együttműködéshez örömmel csatlakozik a kar remélve, hogy nemsokára újabb eredményekről számolhatnak be.
Az „okos város” ma már sokféle „okos” technológiát használhat, fejtette ki a bemutatón Veres Zsolt, az IBM vezérigazgatója, hiszen az újszerű információ elemzési technológiák révén képesek vagyunk a különböző érzékelők és mérőműszerek által összegyűjtött nagy mennyiségű adat értelmezésére, új összefüggések feltárására és a tudás megszerzésére. Ezek alapján hatékonyabbá tehetjük rendszereinket, folyamatainkat és infrastruktúránkat, mondta.
Dr. Lados Mihály, az MTA RKK Nyugat-magyarországi Intézetének igazgatója mutatta be az elkészült tanulmányt. Már az 1990-es években helyi IKT stratégiákat dolgoztak ki a települések, a 2000-es években pedig megjelent a „Smart cities” gondolata. A mostani kutatás legfőbb célja, hogy olyan fejlesztési irányokat találjanak, melyeket sokan fel tudnak majd használni, valamint egzakt képet kapjanak arról, városaink milyen adottságokkal, lehetőségekkel rendelkeznek.
Egy településnél hat terület adatait elemezték: emberek, üzleti élet, városi szolgáltatások, kommunikáció, közlekedés, vízgazdálkodás és energia. A kutatás rávilágított azokra a területekre, ahol az egyes városok adottságainak, vagy korábbi fejlesztéseiknek köszönhetően kiemelkedően teljesítenek. Veszprém az üzleti és a közlekedési alrendszerben végzett az élen.
Az elért eredmények fényében a városoknak csak a kitűzött célokat kell megvalósítaniuk. Ezekhez a projektekhez nemzetközi (főként európai uniós) és hazai támogatási rendszerek is biztosítanak külső erőforrásokat. Év elején elindult a 2011-2014 közötti kormányzati ciklusra szóló Digitális Magújulás Cselekvési Terv, valamint a finanszírozáshoz az Új Széchenyi terv is biztosít majd forrásokat.
Porga Gyula polgármester elmondta, hogy elégedett Veszprém eredményeivel, mivel azok reálisak. Veszprém három területen, a városüzemeltetés, az e-önkormányzat és a turizmus területein szeretne fejleszteni, mivel itt még vannak lemaradások.
