Asztrofizikusok nemzetközi csoportja szerint a válasz a Jupiter anyagrabló magatartásában keresendő. Kevin Walsh, a texasi Délnyugati Kutatóintézet kutatója egy nemzetközi tudóscsoport élén a korai Naprendszer szimulációs modelljét dolgozta ki, bemutatva, hogy a "gyermek" Jupiter, a Naprendszer belső régióiba vándorolt, mindössze 1,5 csillagászati egységre megközelítve központi csillagunkat. (1 csillagászati egység a Nap és a Föld közötti távolság). Vándorlása közben a Jupiter rengeteg anyagot gyűjtött be a bolygóknak "életet adó" protoplanetáris korongból, s ezáltal "nélkülözésre" ítélte a Marsot - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
"A Jupiter szülőhelyétől a Naprendszer központja felé vehette az irányt, majd 1,5 csillagászati egységnyire megközelítve a Napot visszafordult a Szaturnusz kialakulásának idején, hogy kifele mozogva visszatérjen a jelenlegi pozíciójába. Eközben jelentős mennyiségű anyagot gyűjthetett össze, megritkítva a protoplanetáris korongot. Ez az anyaghiány magyarázhatja a Mars kis tömegét" - hangsúlyozta Kevin Walsh. Hozzátette: azt kellett megvizsgálni, hogy a Jupiter befelé, majd kifelé tartó vándorlása a 2 és a 4 csillagászati egység közötti zónában összefüggésbe hozható-e a jelenleg ott található kisbolygóöv (Kuiper-öv) létével.
"Fantasztikus eredményeket kaptunk. A szimuláció nemcsak bebizonyította, hogy a Jupiter vándorlási útvonala megegyezik a kisbolygóöv kiterjedésével, hanem megmagyarázta a Kuiper-öv olyan jellemzőit, amelyeket korábban nem értettünk" - fogalmazott az amerikai asztrofizikus. A kisbolygóövet két különböző típusú "törmelék" népesíti be - egyaránt megtalálhatók igen száraz aszteroidák, ahogy vízben gazdag, az üstökösökhöz hasonlatos égitestek is.
Kevin Walsh kollégáival bebizonyította, hogy a Jupiter vándorlása közben először "kisöpörte" a térséget, majd újra "betelepítette" a kisbolygóöv területét. A Kuiper-zóna belső részébe a Naptól számított 1-3 csillagászati egység térségéből származó aszteroidák "telepedtek" meg, míg a külsőben az óriásbolygók környékén "születettek". Ezzel magyarázható a kisbolygóövet benépesítő aszteroidák között mind a mai napig fennmaradó különbség.
