Veszprémbe látogatott a bajorországi testvérmegye delegációja, akik többek között ellátogattak a királyszentistváni hulladéktározóhoz. Gerhard Hanske, a wunsiedeli fichtelgebirge hivatalának közigazgatási igazgatója, és egyúttal az Abfallwirtschaftsgesellschaft Fichtelgebire hulladékgazdálkodási cég ügyvezetője elmondta, nagyon korszerű technikával dolgoznak Királyszentistvánon, majd mesélt a náluk folyó hulladékgazdálkodásról.

Gerhard Hanske
– Önöknél hogyan működik a hulladékgazdálkodás?
– Tulajdonképpen a hulladékgazdálkodást és a szemétszállítást különböző módon szervezzük. Bajorországban törvényileg szabályozzák, hogy az úgynevezett körzetek a felelősek a hulladékgazdálkodási feladatokért. Ezek a körzetek a települések felett álló szervezetek. Feladataik közé tartozik, hogy a háztartási szemetet elszállítsák, valamint az ipari gazdaságokból származó hulladékot és szemetet is feldolgozzák. Ez az az ipari hulladék, amit általában különböző magáncégek szállítanak el és intézik ezek ügyeit. A körzetek kiírják a pályázatot a tevékenységekre, és privát cégek kapják meg a feladatot. Mi a háztartásban keletkezett hulladékot gyűjtjük és szállítjuk el, vagy pedig a külön gyűjtött biohulladékot és a papírt, amelyet a háztartásokban külön gyűjtenek. Ez bekerül a hulladéktelepre, ott általában szétszedik, válogatják, amilyen módon mindezt lehet, és természetesen hasznosítják azt, amit tudnak.
– Milyen a lakosság hozzáállása?
– A hulladékgazdálkodás az a folyamat, amely minden polgárt érint. Évtizedek óta bevezetett módszer ez, és nem voltak gondjaink a polgárokkal. Azt is tudni kell, hogy azok a szemétszállítási díjak, amelyeket meghatározunk, a legalacsonyabbak a mi körzetükben Bajorországra levetítve. Ez azt is jelenti, hogy 5-6 éven keresztül tudtuk tartani az árakat, a gyűjtés pedig már szelektíven működik.

– Melyek a hulladékgazdálkodás legfontosabb prioritásai?
– Leginkább az a prioritás lényege, hogy minél inkább hasznosítani kell a hulladékot, amennyire csak lehet, vagy inkább hulladékot egyáltalán nem létrehozni. Itt persze apellálni lehet a polgárok felé, vagy pedig árban valamit tenni. Ez nagyon jól működik például az üveg, a műanyag és az úgynevezett sörösdobozok esetében is, ha például a boltban ezek díját kifizeti az ember, majd ha visszaviszi, akkor megkapja annak árát. Fontos még a hasznosítás is. Ez relatíve egyszerű, és 10 éve nagyon jól működik. Kínába és Indiába sokféle műanyag kerül, és ezeket ott hasznosítják. Persze sok marad Európában, és itt történik a feldolgozásuk. Azt a hulladékot, amit már nem tudunk hasznosítani, de nem tartalmaz káros anyagot, azt tárolnunk kell, valamint ezek közül van, amit égetünk is.

– Nemrégiben Önöknél is hasonló tűzeset történt, mint Királyszentistvánon. A vizsgálatok alapján mi okozta a tüzet?
– A napokban volt lehetőségünk a királyszentistváni telepet megtekinteni. A képek hasonlóak voltak, majdhogynem ugyanolyanok, mint nálunk. Május 11-én volt itt a tűz, nálunk május 17-ről 18-ra virradóra. Ez nem az első alkalom volt, 1995-ben már történt egy ilyen sajnálatos esemény. Akkor természetesen nálunk is hasonlóan új volt az épület, egy éve üzemeltünk. Most már picit idősebb lett, és ismételten előfordult a tűz. A biztosítási társaságok és a rendőrség gyorsan vizsgálatokat indítottak. A korábbi esetben arra megállapításra jutottak, hogy egy kempingből hozták be a grill-parazsat, ami a szeméttelepre került. Ezúttal öngyulladás okozta a tüzet; de nemcsak nálunk, a telepen, hanem az égetőműben is tűz ütött ki. Ilyen dolgok elég sűrűn elő szoktak fordulni. Sok esetben ennek öngyulladás lehet oka, de persze lehetnek technikai gondok, műszaki dolgok, vagy olyan áramellátás, ami nem működik tökéletesen. A legszörnyűbb, amire nem szabad gondolni, amikor valaki felgyújt egy ilyen helyet.