Dr. Schnelbach Edina Bernadett és dr. Siklósi Katalin általános orvosi tanulmányait befejezte az egyetemen, azonban ahhoz, hogy szakorvosok lehessenek, még rengeteg idő és munka vár rájuk. Most a szakorvosjelölti és rezidensi időszakukat töltik a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórházban.
– Miért pont az orvosi pályát választották?
Dr. Schnelbach Edina Bernadett: – Óvodás korom óta készülök erre a pályára, már akkor gyakran mondogattam, hogy ezt a szakmát választom, ha megnövök. Édesanyám az egészségügyben dolgozik, talán ennek is köszönhető ez az irány. Mindig csodálattal néztem az orvosokra, ahogy az emberekkel foglalkoznak, életeket mentenek. Különösen a gyermekgyógyászat érdekel.
Dr. Siklósi Katalin: – Nem ez volt az elsődleges választásom, de kiskoromban én is orvos szerettem volna lenni, később azonban sok más is érdekelt. Idő kellett ahhoz, hogy rájöjjek, tudom-e vállalni azt a felelősséget, ami ezzel a hivatással jár. Nem a kórházi ellátás miatt választottam ezt a pályát, háziorvos szeretnék lenni, mert főként a prevenció, a megelőzés foglalkoztat.
– Ki lehet rezidens? Milyen munkával jár?
Dr. Siklósi Katalin: – Az államvizsga után általános orvosi diplomát kapunk, ezt követően kell felvételizni a szakorvosi képzésbe, amit 24-26 hónapos rezidensképzés előz meg. Itt a választott szaknak megfelelően különböző osztályokon kell gyakorlatot végezni. A két évet követően szakorvos jelöltek leszünk, majd szakonként változó, hogy hány év szükséges a szakmában az utolsó szakvizsgához.
Dr. Schnelbach Edina Bernadett: – Egy általános orvosi diploma hatalmas elméleti tudást, viszont kevés gyakorlati ismeretet takar. A rezidens központi gyakorlati rendszer hivatott arra, hogy általános orvosi gyakorlattal ruházza fel a frissen végzett orvosokat.
Dr. Schnelbach Edina Bernadett
– Milyennek látják a rezidensképzést?
Dr. Siklósi Katalin: – Több kórházban is töltöttem gyakorlatot. Mindenhol azt tapasztalom, hogy sok a beteg, viszont kevés az asszisztens és az orvos, ezért mindenki túlterhelt, feszült. Nehéz így oktatni, a rezidenssel megismertetni a mindennapi munkát és bevonni a betegellátásba. Ezzel együtt maximálisan ellátják a feladatukat.
– Mennyit vihet haza egy rezidens?
Dr. Siklósi Katalin: – Heti 60-80 órát dolgozunk, ügyelettel együtt. A hó elején 80 ezer forint érkezik a számlára, s ez a későbbiekben szakorvosként sem lesz lényegesen nagyobb összeg.
Dr. Schnelbach Edina Bernadett: – Sajnos az emberekben még mindig megvan az a hamis képzet, hogy túlfizetettek az orvosok.
– Mi a véleményük azokról az orvosokról, akik külföldre távoztak?
Dr. Siklósi Katalin: – Megértem őket, hogy máshol próbálnak szerencsét. Vannak olyan érthető körülmények, amiért ezt választja valaki. Én egyelőre nem foglalkoztam ezzel a kérdéssel.
Dr. Schnelbach Edina Bernadett: – Az Európai Unióban ott a lehetőség mindenkinek, hogy külföldre távozzon. Teljesen mértékben megértem, azokat, akik ezt az utat választják, azonban egy teljesen új életet kell felépíteniük, gyakorlatilag a semmiből. Szeretnék itthon boldogulni, hiszen itt tanultam meg a dolgokat, itthon szeretném alkalmazni a tudásomat.
Dr. Siklósi Katalin
– Vannak külföldi tapasztalatai.
Dr. Schnelbach Edina Bernadett: – Brazíliában sikerült elhelyezkedni, mint rezidens 4, illetve 8 hónapra egy egyetemi ösztöndíjnak köszönhetően. Teljesen más az ottani rendszer. Nem jobb a rezidensek élete, de legalább van jövőképük. Két éves rezidensképzés él ott is, viszont plusz két év alatt szerezhetnek egy másodszakvizsgát. Ezzel párhuzamosan mi 5 év alatt egyet szerezhetünk meg. Rengeteget dolgoznak, a rendszer aktív résztvevői. A fizetésük a körülményeket tekintve a hazaival megegyező mértékű, viszont szakorvosként, később határ a csillagos ég. Kiemelt ünnepnapi bérezés él náluk, egy-egy ünnepnapi ügyeletért az átlagos ügyeleti bér többszörösét is kaphatják.
– Milyennek látja a jövőjét?
Dr. Schnelbach Edina Bernadett: – Borúsan és kilátástalannak, de ezzel nem vagyok egyedül. Ha az ember nem élvezi a szülők támogatását, képtelen önerőből bármit is felmutatni 20 éven belül. A diplomát követően életünk végéig képeznünk kell magunkat, tanfolyamokra, kongresszusokra kell járnunk kötelezően a működési engedélyek meghosszabbítása miatt – ami jelentős anyagi teher is egyben.
Dr. Siklósi Katalin: – A háziorvosi képzésben a rezidensi képzést követően egy licenc vizsga következik, majd lehetőség van arra, hogy az ember praxist vásároljon. A működtetési jogért a környéken 8-18 millió forintot kell fizetni. A kötelező szakvizsgához azonban még 10 hónapos gyakorlat szükséges. A tanulmány kezdetekor nem volt ennyire rossz a helyzet, nem tudtam mire vállalkozom.
A családalapítás is kitolódik az anyagi nehézségek és az állandó időhiány miatt. Napjainkban egy kezdő orvos, de talán még egy elismert szakorvos is választani kényszerül a szakmai előmenetele, az egzisztenciája és a családja között. Sajnos ezért mennek külföldre sokan közülünk.
